Seite 302 [302]
KÁDÁR ANDRÁS KRISTÓF
Ráadásul a Beizaras és Levickas kontra Litvánia ügyben" az EJEB egyértelmű¬
en rögzítette, hogy a szexuális orientáció mint a személy integritásának lényegi
eleme a , magánélet" fogalma alá esik." Az ügy meleg panaszosai olyan fényképet
posztoltak magukról, amelyen csókolóztak, és emiatt több száz szélsőségesen ho¬
mofób kommentet kaptak, amelyek egyebek mellett a panaszosok meggyilkolására,
megégetésére, kasztrálására hívtak fel. A kommentelők ellen tett feljelentésüket a
litván hatóságok a kommenteknek a büntetőjogi küszöböt el nem érő jellegére és
a fotó provokatív, a , hagyományos litván családi értékekkel" szembemenő voltára
hivatkozva utasították el. Az EJEB azért marasztalta el Litvániát, mert bár a lit¬
ván jogrendszerben rendelkezésre álltak a megfelelő szankciós lehetőségek (más
ügyekben ugyanis születtek hasonló jellegű kijelentések miatt jogerős elítélések),
a hatóságok a saját diszkriminatív hozzáállásuk miatt nem biztosítottak megfelelő
védelmet a panaszosoknak."
A Lewit kontra Ausztria ügy?? tárgya olyan szélsőjobboldali lapban megjelent
cikk volt, amelyben a mauthauseni koncentrációs tábor egykori foglyait bűnö¬
zőknek, , pestisnek" nevezték, és súlyos bűncselekmények elkövetésével vádolták
meg. A kártérítési keresetet tárgyaló elsőfokú osztrák bíróság nem ismerte el a
panaszos perbeli legitimációját (azon az alapon, hogy a mauthauseni foglyok cso¬
portja túl nagy ahhoz, hogy a kérelmező azonosítható legyen), míg a másodfokú
bíróság az erre vonatkozó részletes fellebbezés ellenére nem foglalkozott a perbeli
legitimáció kérdésével. Az EJEB arra hivatkozva állapította meg a magánélet tisz¬
teletben tartásához fűződő jog sérelmét, hogy a perbeli legitimáció vizsgálatának
elmaradása miatt az osztrák bíróságok nem is kerültek abba a helyzetbe, hogy
megítélhessék a kérelmező magánélethez fűződő jogával kapcsolatos panaszának
lényegét, így szükségszerűen nem is tehettek eleget a 8. cikkből fakadó jogvédelmi
kötelezettségüknek.?
Nem nehéz belátni, hogy ennek a skálának (van a gyűlöletbeszéddel szemben
megfelelő védelmet biztosító szabályozás, de azt a hatóságok nem alkalmazzák
o bizonytalan, hogy van-e ilyen szabályozás, és a hatóságok nem vizsgálják meg
ezt a kérdést megfelelően egyes csoportokra nézve bizonyosan nincs ilyen sza¬
bályozás, és nincs a különbségtételnek a Behar-ügyben alkalmazott mérce szerint
megalapozható objektív indoka) a magyar helyzet strasbourgi szempontból nézve
a rosszabbik végén található, így nehéz elképzelni, hogy az LMBTQI csoporttal
szembeni uszító nyilvános kommunikáció miatt itthon szükségképpen eredmény¬
telenül perelő panaszos ne járna sikerrel az EJEB előtt.
5 41288/15. sz. kérelem.
20 Beizaras, 109. §
21 Beizaras, 129. §.
22 4782/18. sz. kérelem.
23 Lewit, 87. §.
+ 300 +