Oldal 295 [295]
OCR
FORDÍTVA A LOVON által is védelemben részesüljön. [...] Ha a véleménynyilvánítás a közösség egészére vonatkoztatott, a közösség tagjainak megkérdőjelezhetetlen, lényeges [azaz »az élet minden területét, a személyiség teljességét meghatározóc] tulajdonságával áll összefüggésben, és akár a közösség létét is megkérdőjelezően szélsőséges, akkor a közösséghez tartozó személy joggal várhatja a jogrend által biztosított védelmet." Nemcsak a szabályozásból csendben kikoptatott szexuális orientáció minősül az alkotmánybírósági gyakorlat értelmében véve lényeges tulajdonságnak, hanem ilyen a fogyatékosság, a nemi identitás, az életkor is, és egyéb tulajdonságok is minősülhetnek ilyennek a kontextustól függően (pl. az egészségi állapot HIV-pozitív személyek esetén)." Nyilvánvaló, hogy amikor az e tulajdonságok által jellemzett csoportoknak, illetve tagjaiknak a jogalkotó nem biztosít a Ptk.-ban felsorolt csoportokkal azonos védelmet, akkor , nem kezeli az érintetteket azonos méltóságú személyként", és , az eltérő kezelésnek nincs a tárgyilagos mérlegelés szerinti ésszerű indoka", tehát a túlságosan szűk taxáció ugyanúgy diszkriminatív, mint a 2007-es szabályozásban a kisebbségi kritérium szerepeltetése volt. Az Alaptörvény IX. cikkének fent vázolt bizonytalansága miatt nem egyértelmű, hogy ha valaki például az elmúlt időszak homofób vagy idegengyűlölő kormánypárti megnyilvánulásai miatt személyiségi jogi pert indítana, és a perbeli legitimáció hiánya miatt elbukott ügye az Alkotmánybíróság elé kerülne, milyen megközelítést alkalmazna a testület. Ám — a bíróság működésének politikai implikációit is figyelembe véve -— igen valószínű, hogy úgy ítélné meg: az alkotmányozó csak bizonyos típusú közösségeknek biztosított ilyen védelmet, így az Alkotmánybíróság nem foglalkozhat az Alaptörvényből kimaradt közösségeket ért gyalázkodás polgári jogi szankcionálhatóságának hiányával. A KISEBBSÉGVÉDELMI SZEMPONT HIÁNYA A hatályos magyar szabályozás azonban nem csak azért problematikus, mert hiányoznak belőle bizonyos csoportok, amelyek gyakran szorulnak védelemre, hanem azért is, mert nem (vagy csak nehezen) teszi lehetővé annak a kisebbségvédelmi funkciónak az érvényesítését, amely a jogintézmény mögött meghúzódik. : Azt, hogy a jogalkotó tisztában van azzal, hogy az e tulajdonságok alapján meghatározott csoportoknak szükségük van a gyűlöletbeszéddel szembeni védelemre, jelzi, hogy a Büntető törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk.) 332. §-ában szabályozott közösség elleni uszításnál a védett csoportok meghatározása nyitott, és példálózó jelleggel szerepel benne a fogyatékosság, a nemi identitás és a szexuális irányultság is, márpedig nem kérdés, hogy egy ezen csoportok ellen gyűlöletre uszító közlés egyúttal a Ptk. kritériumainak is megfelel, azaz a csoportra és annak tagjaira nézve , súlyosan sértő" és/vagy , kifejezésmódjában indokolatlanul bántó". + 293 +
