Oldal 296 [296]
OCR
KÁDÁR ANDRÁS KRISTÓF Ez a funkció következik a véleményszabadság 30/1992. (V. 26.) AB határozatban megfogalmazott kitüntetett szerepéből és az azt korlátozó törvények megszorító értelmezésének kötelezettségéből. A magyar alapjogértelmezésben is mérvadó? strasbourgi sztenderdet idézve , nyomós társadalmi szükségletnek" kell húzódnia a legitim célból alkalmazott korlátozás mögött is, és ez a szükséglet a gyűlöletbeszéd esetében annál reálisabb, minél kiszolgáltatottabb helyzetben van a megcélzott társadalmi csoport. Nem ugyanaz a társadalmi súlya és az egyéni jogsérelmek okozására való képessége a kereszténységre nézve dehonesztáló kijelentésnek Lengyelországban, mint Iránban. Ezt a felismerést próbálta jogszabályi formába önteni a 2007-es törvényjavaslat a ,kisebbségi" kritérium meghatározásával, és Sólyom László is érzékelte a problémát, amikor beadványában arról beszélt, hogy a kisebbség fogalmát elvileg lehetne , funkcionálisan, a törvény célját érvényesíteni próbálva" alkalmazni. Az Alkotmánybíróság azonban nem vette figyelembe ezt a szempontot, bár Tröcsányi László párhuzamos indokolásában megjelent, hogy olyan sérelmes megnyilvánulások esetében lehetne helye a gyűlöletbeszéd miatti perlésnek, amelyek esetében a konkrét sérelem alkalmas rá, , hogy a sérelemmel célzott közösség tagjaiban a jogsérelem ismételt bekövetkezése miatti félelmet keltsen". A jogalkotási folyamatba bekapcsolódó civil szervezetek figyelmeztettek annak veszélyére, hogy valamiféle kisebbségvédelmi megoldás nélkül bármilyen szabályozás a többség eszközévé válhat a kritikus hangok elhallgattatására, és azt javasolták, hogy a csoportmeghatározásban a , védelemre szoruló" kifejezéssel biztosítsa a jogalkotó a kisebbségvédelmi funkció érvényesülését. Azzal érveltek, hogy mivel ez az adottság a különbségtétel , tárgyilagos mérlegelés szerinti ésszerű okának" minősül, kiküszöböli a hátrányos megkülönböztetéssel kapcsolatos alkotmányossági aggályokat." A jelenlegi alkotmányozó hatalom többségi demokráciafelfogásából következően nem meglepő, hogy az Alaptörvény és a Ptk. szövegébe nem került ilyen garanciális kitétel, és az esetjog azt mutatja, hogy a félelmek nem voltak alaptalanok. A bírósági határozatok gyűjteményében azonosítható hét olyan ügyből, amelyben a Ptk. 2:54. § (5) bekezdésében felsorolt csoportokhoz tartozó természetes személyek hivatkoztak erre a jogszabályra, négyet indítottak olyanok, akik valamely, a magyar társadalomban egyértelmű többségben lévő és kiszolgáltatottnak nem tekinthető csoporthoz tartoznak (két ügyben a magyar nemzethez tartozás, kettőben a katolikus vallás szolgált a perlés alapjául). Ezek közül háromban született az elmúlt negyedévben döntés valamely magas bírói fórum előtt. A 6/2021. (II. 19.) AB 5 36/2013. (XII. 5.) AB határozat. ° A Magyar Helsinki Bizottság véleménye a T/6219. sz. törvényjavaslatról. https://helsinki. hu/wp-content/uploads/MHB. velemeny emberijogibizottsagnak T6219 20080923.pdf s 294 ¢
