Oldal 294 [294]
OCR
KÁDÁR ANDRÁS KRISTÓF Az Országgyűlés ismét nekifutott a feladatnak, és 2008. november 10-én elfogadta az ember méltóságát súlyosan sértő egyes magatartásokkal szembeni védelem érdekében szükséges jogérvényesítési eszközök biztosításáról szóló törvényt (1/6219. számú törvényjavaslat). Ennek szövege szerint , a csoport tagjának személyhez fűződő jogát sérti, aki nagy nyilvánosság előtt a nemzeti, etnikai hovatartozás, a vallási meggyőződés vagy a szexuális irányultság által meghatározott csoportot sértő, céljában vagy hatásában megalázó vagy félelemkeltő magatartást tanúsít". A védett csoportok tekintetében az indokolás az Alkotmánybíróság és a Legfelsőbb Bíróság esetjogában elismert vonásokra hivatkozott, ugyanakkor elképzelhetőnek tartotta, hogy később , a kialakuló gyakorlatra tekintettel [...] a személyiség más lényegi vonásaival is indokolttá válik kiegészíteni ezt a rendelkezést". A szabályozás végül sohasem lett a magyar jogrend része.? Ezek után születtek meg az Alaptörvény és az új Ptk. fent idézett rendelkezései, amelyekből a 2008. őszi szöveghez képest eltűnt a szexuális orientáció. Ennek okát — bár minden bizonnyal a kormánypártok ideológiájában keresendő — hiába kutatjuk a normák indokolásában. Az Alaptörvény módosításának indokolása anynyit rögzít, hogy , a törvény a rendelkezésben felsorolt közösségek méltóságát sértő közlésekkel szemben igénybe vehető jogi eszközök kialakításának az alkotmányos szabályait rögzíti" de nem magyarázza meg, miért ezeket a közösségeket sorolja fel a jogszabály, míg a Ptk. indokolása egyáltalán nem tér ki a lista összeállításának szempontjaira, noha abból fájóan hiányoznak olyan csoportok, amelyek gyakran válnak gyűlöletbeszéd célpontjaivá. Mindenesetre alkotmányjogi szempontból érdekes helyzet állt elő. A negyedik módosítás ugyanis kifejezetten szétválasztotta az egyéni és a közösségi méltóság sértő véleményekkel szembeni védelmét (IX. cikk [4] és [5] bekezdés), ugyanakkor az (5) bekezdés továbbra is úgy rendelkezik, hogy a méltóságában sértett közösség egyes tagjai az ,emberi méltóságuk megsértése miatt" jogosultak a bírósági igényérvényesítésre, azaz a védelem alapjának továbbra is az egyén méltóságát tekinti. Ez azért lényeges, mert — noha az alkotmányos kontextus más, mint 2008-ban, és a 2012 előtti alkotmánybírósági határozatok is korlátozottan vehetők figyelembe - az emberi méltóságra vonatkozó alkotmányos szabályozás nem változott számottevően, így alappal lehet amellett érvelni," hogy továbbra is alkalmazhatók a 2008-as AB határozat megállapításai: ,az Alkotmánybíróság nem zárta ki az egyénnek egy bizonyos közösséghez fűződő viszonyára tekintettel viselt vméltóságac védelmének jogi lehetőségét. [...] A természetes személynek [...] elidegeníthetetlen joga, hogy másokkal egyenlő méltóságúként kezeljék, és ez a joga a jogrend 2 A kéztarsasagi elnök ezt a törvényt is megküldte véleményezésre, de az eljárást az Alkotmánybíróság a Ptk. hatálybalépésére tekintettel 3109/2014. (IV. 17.) AB végzésével megszüntette. 3 A 13/2013 (VI.17.) AB határozat alapján. + 292 +
