Oldal 294 [294]
KÁDÁR ANDRÁS KRISTÓF
Az Országgyűlés ismét nekifutott a feladatnak, és 2008. november 10-én elfo¬
gadta az ember méltóságát súlyosan sértő egyes magatartásokkal szembeni véde¬
lem érdekében szükséges jogérvényesítési eszközök biztosításáról szóló törvényt
(1/6219. számú törvényjavaslat). Ennek szövege szerint , a csoport tagjának sze¬
mélyhez fűződő jogát sérti, aki nagy nyilvánosság előtt a nemzeti, etnikai hova¬
tartozás, a vallási meggyőződés vagy a szexuális irányultság által meghatározott
csoportot sértő, céljában vagy hatásában megalázó vagy félelemkeltő magatartást
tanúsít". A védett csoportok tekintetében az indokolás az Alkotmánybíróság és
a Legfelsőbb Bíróság esetjogában elismert vonásokra hivatkozott, ugyanakkor
elképzelhetőnek tartotta, hogy később , a kialakuló gyakorlatra tekintettel [...] a
személyiség más lényegi vonásaival is indokolttá válik kiegészíteni ezt a rendelke¬
zést". A szabályozás végül sohasem lett a magyar jogrend része.?
Ezek után születtek meg az Alaptörvény és az új Ptk. fent idézett rendelkezé¬
sei, amelyekből a 2008. őszi szöveghez képest eltűnt a szexuális orientáció. Ennek
okát — bár minden bizonnyal a kormánypártok ideológiájában keresendő — hiába
kutatjuk a normák indokolásában. Az Alaptörvény módosításának indokolása any¬
nyit rögzít, hogy , a törvény a rendelkezésben felsorolt közösségek méltóságát sértő
közlésekkel szemben igénybe vehető jogi eszközök kialakításának az alkotmányos
szabályait rögzíti" de nem magyarázza meg, miért ezeket a közösségeket sorolja fel
a jogszabály, míg a Ptk. indokolása egyáltalán nem tér ki a lista összeállításának
szempontjaira, noha abból fájóan hiányoznak olyan csoportok, amelyek gyakran
válnak gyűlöletbeszéd célpontjaivá.
Mindenesetre alkotmányjogi szempontból érdekes helyzet állt elő. A negyedik
módosítás ugyanis kifejezetten szétválasztotta az egyéni és a közösségi méltóság
sértő véleményekkel szembeni védelmét (IX. cikk [4] és [5] bekezdés), ugyanakkor
az (5) bekezdés továbbra is úgy rendelkezik, hogy a méltóságában sértett közösség
egyes tagjai az ,emberi méltóságuk megsértése miatt" jogosultak a bírósági igé¬
nyérvényesítésre, azaz a védelem alapjának továbbra is az egyén méltóságát tekinti.
Ez azért lényeges, mert — noha az alkotmányos kontextus más, mint 2008-ban,
és a 2012 előtti alkotmánybírósági határozatok is korlátozottan vehetők figye¬
lembe - az emberi méltóságra vonatkozó alkotmányos szabályozás nem változott
számottevően, így alappal lehet amellett érvelni," hogy továbbra is alkalmazhatók
a 2008-as AB határozat megállapításai: ,az Alkotmánybíróság nem zárta ki az
egyénnek egy bizonyos közösséghez fűződő viszonyára tekintettel viselt vméltósá¬
gac védelmének jogi lehetőségét. [...] A természetes személynek [...] elidegeníthe¬
tetlen joga, hogy másokkal egyenlő méltóságúként kezeljék, és ez a joga a jogrend
2 A kéztarsasagi elnök ezt a törvényt is megküldte véleményezésre, de az eljárást az Alkot¬
mánybíróság a Ptk. hatálybalépésére tekintettel 3109/2014. (IV. 17.) AB végzésével meg¬
szüntette.
3 A 13/2013 (VI.17.) AB határozat alapján.
+ 292 +