Oldal 293 [293]
E rendelkezések és az ezeket kibontó bírói döntések számos szempontból kri¬
tizálhatók, jelen tanulmányban csak egyet emelek ki, és elemzek az Emberi Jogok
Európai Bírósága (EJEB) döntéseinek fényében: a gyűlöletbeszéddel szemben vé¬
dett csoportok meghatározását.
AMI A PTK.-BÓL KIMARADT
A Ptk. jelenleg csupán néhány típusú közösség vonatkozásában ismeri el a cso¬
porttagok jogát a személyiségi jogi elégtétel követelésére. A rövid és zárt felsorolás
hosszadalmas folyamat eredményeként alakult ki, amelyet érdemes áttekinteni,
mivel érdekes támpontokat nyújt a végeredmény értékeléséhez.
Az Országgyűlés 2007 októberében fogadta el a Polgári törvénykönyvről szó¬
ló 1959. évi IV. törvény (régi Ptk.) módosításáról szóló törvényt (T/3719. számú
törvényjavaslat), azonban Sólyom László köztársasági elnök nem írta alá, hanem
véleményezésre megküldte az Alkotmánybíróságnak. A törvény új 76/A. §-t illesz¬
tett volna a régi Ptk.-ba, amelynek értelmében a személyhez fűződő jog sérelmét
jelentette volna az a sértő megnyilvánulás, amely , faji hovatartozásra, nemzeti
vagy etnikai kisebbséghez való tartozásra, vallási vagy világnézeti meggyőződésre,
szexuális irányultságra, nemi identitásra vagy a személyiség más lényegi vonására
irányul, és személyek e vonással rendelkező, a társadalmon belül kisebbségben
lévő körére vonatkozik". A köztársasági elnök úgy ítélte meg, hogy amennyiben a
,atársadalmon belüli kisebbség" fogalma pusztán számbeli kisebbséget jelent, úgy
a rendelkezés diszkriminatív, mivel a jogérvényesítési lehetőség vonatkozásában
létrejövő különbségtétel nem indokolható. Elképzelhetőnek tartotta ugyan, hogy
a ,társadalmon belül kisebbségben vannak" kifejezést , funkcionálisan, a törvény
célját érvényesíteni próbálva, mindig az adott helyzetre" kell vonatkoztatni, azon¬
ban úgy vélte, hogy ebben a normaszöveg nem ad kellően egyértelmű eligazítást,
és ,ez a bizonytalanság [...] a jogállamisággal [...] összeegyeztethetetlen".
Az Alkotmánybíróság osztotta az aggályokat. 96/2008. (VII. 3.) AB határoza¬
tában arra jutott, hogy , tekintettel a személyiséget meghatározó, csoportképzésre
alkalmas tulajdonságok sokaságára, valamint a közösséghez tartozó egyén önren¬
delkezésén alapuló fellépésének lehetőségére", a nyílt végű felsorolás parttalanná
teszi a véleménynyilvánítás korlátozásának lehetőségét. A diszkriminációtilalom¬
mal kapcsolatban a testület rámutatott: , amikor a védelem tárgya olyan közösséget
jellemző tulajdonság, amely a társadalom egészéhez viszonyított többséget jel¬
lemzi, a magukat a közösséghez tartozónak tekintő személyek, lényegében szám¬
beli többségükre tekintettel védelem nélkül maradnak. Ez pedig azt jelenti, hogy
a szabályozás nem kezeli az érintetteket azonos méltóságú személyként, ugyan¬
akkor az eltérő kezelésnek nincs a tárgyilagos mérlegelés szerinti ésszerű indoka."
+ 291 +