Page 287 [287]
MÍTOSZOK ÉS EMBERI JOGOK A , POST-HUMAN RIGHTS" KORSZAKBAN
nem pusztán absztrakciókra, elvekre és eljárásokra." Az emberi jogok nemzetközi
gyakorlatában így fordulhat elő, hogy államok a joghatóság hiányára hivatkozva
tagadják meg a segítséget az áldozatoktól, de ugyanez nem akadályozza ugyanazon
államokat, ha politikai, katonai beavatkozást kell igazolni."
MODERN DEMOKRATIKUS KRITIKÁK
A mai vitákat tekintve a legnagyobb téttel az a kérdés rendelkezik, hogy miként
illeszthető be az emberi jogi hagyomány a radikális demokráciaelméletekbe? Ho¬
gyan lehet a dinamikus természetű demokratikus igényeket a liberális jogosultág¬
kultúrával összhangba hozni? A dilemma élességére legutóbb a posztkommunista
(államszocialista) országok demokráciáinak összeomlása hívta fel a figyelmet.
Az emberi jogok posztkritikai helyzetében újra kell definiálni a kritikai pozí¬
ciókat." A liberális emberi jogi elmélet kiindulópontja az individuum, aki védi
életét, tulajdonát, szabadságát és biztonságát a külső támadásoktól. Ez a kapitalista
gazdaság igényeinek megfelelő kiindulópont volt. Az absztrakt, dekontextualizált,
hiperracionális, akarattal rendelkező egyén képzete uralja ezt a szemléletet. Az
egyén mint atomizált cselekvő radikálisan elszakíttatott mindenféle partikuláris
szemponttól és materiális feltételtől. Ráadásul a jogosultságok az államok domi¬
náns ideológiáihoz kötött kiszolgáltatottságot teremtenek, a jogosultságok intéz¬
ményesülése éppen a lényegtől fosztja meg, kasztrálja az egyén pozícióját. A jogok
csak a meglevő intézményes renden belül érvényesíthetőek, az emberi jogi nyel¬
vezet is ehhez kötött. A nemzetközi dokumentumok az államok közötti konszen¬
zusok, dialógusok eredményei, tehát a jogok a politika konszenzuális, kilúgozott,
semlegesített oldalához tartoznak. Arra törekednek, hogy generalizálható, kodifi¬
kálható közös, konszenzuális elemeket vonjanak be a katalógusba. Mint minden
megegyezésre törekvésben, itt is rejtőzik az igazságról vagy egy részéről lemondás
veszélye. Vannak helyzetek, amikor nem univerzális, hanem egyedi, kazuisztikus
döntések vezethetnek igazsághoz." Alulról tekintve az emberi jogok gyakran tűn¬
nek konszenzuális kimenet racionális diskurzus által létrehozott eredményének,
de méginkább olyan eszköznek, amellyel rövidre lehet zárni a politikai vitákat.
A radikális baloldali reakció ezért az emberi jogi nyelvezet visszaszorítását követeli
az emancipatorikus igényű küzdelmek nyelvének érdekében. De a kevésbé radikális
5 Fitzpatrick, Peter: The Mythology of Modern Law. London — New York, NY, Routledge, 1992.
16 Tigar: i. m.
McNeilly, Kathryn: , After the Critiques of Rights: For a Radical Democratic Theory and
Practice of Human Rights”. Law Critique, 2016. No. 27. 269-288.
18 Morgan, Jason: „On Casuistry”. Philosophy Now, Vol. 141. 2021.
+ 285 +