Page 283 [283]
OCR
MÍTOSZOK ÉS EMBERI JOGOK A , POST-HUMAN RIGHTS" KORSZAKBAN láthatatlanok. Fallal körülkerített, letelepedett, földművelő őseink tárgyi emlékei éppen a letelepedett életforma miatt maradtak ránk, míg az állandóan vándorló csoportok kultúrája eltűnt. Így könnyedén értelmezhetjük velük szemben a haladást, és a szabadságukat és egészségüket a letelepedett városállamokkal szemben megőrző barbárok a veszély képzetét kelthetik." Közkeletű az az értékelés, hogy a modern racionalizmus, tudományos világkép, az ész világossága a civilizáció alapja. Az ösztönszerű, érzelmi, misztikus a barbárhoz tartozik. A humanizmus, az egyéni autonómia, a méltóság és az emberi jogok e racionalizmus örökösei. A technikai racionalitás feltétlen üdvözlése azonban szintén kétségeket ébreszt. E kétségek legradikálisabb filozófiai megfogalmazását Adorno a barbarizmus fogalmával jelzi." A technikai racionalitás, a tömegkultúra, az instrumentális ész uralma jelzi a kultúra gyengeségét, képtelenségét arra, hogy az emberi természetet megváltoztassa. Nem volt képes a holokauszt megelőzésére sem, a kanti program még mindig beláthatatlan távolságban van, az ember nem szabadult fel a maga okozta gyámkodás alól. Az univerzális ész kudarcot vallott, sokkal visszafogottabb utópikus programot lehet magunk elé tűzni: legalább a barbarizmusbáól jöjjünk ki! Ennek súlyos akadálya a tömegkultúra és a fogyasztás által újratermelt hegemón tudat. Ez a tudat a kritikai szellem és a szembenézés helyére az azonosságot, a hasonlóságot, a gondolat helyére az élvezetet helyezi. Így áll elő a másik kizárása, a homogenitás, az egyedi elvesztése a tömegben. A tömegkultúra barbarizmusa mellett a modernitás alapvető episztemológiai erőszakot is intézményesít: a , tárgy megerőszakolását". A fogalmi kategorizáció önkénye, a fogalmak alá rendelés redukciója is a hegemonikus tudat része, és a pozitivista kvantifikáló szemlélethez valamint elidegenedett, bürokratikus látásmódhoz vezet. Ez az a pont, ahol a humanitárius jogászi illúziók fennakadnak. A kodifikált emberi jogok, jogérvényesítő intézmények és jogvédő nyelvezet része ennek az erőszaknak. A JOGOK MÍTOSZA Jeremy Bentham talán az első nagy hatású kritikusa a természetből eredő jogok koncepciójának." A velünk születő jogosultságok legfeljebb híveik szubjektív vágyait jeleníthetik meg. Az emberi jogokat nem lehet metafizikailag megalapozni. Ami nem jelent morális semlegességet, hiszen a jog igazolása a boldogság lehető 5 Scott, James C.: Against the Grain. A Deep History of the Earliest States. New Haven, CT, Yale University Press, 2018. Barbarism. criticallegalthinking.com 7 Schofield, Philip: „Jeremy Bentham’s »Nonsense upon Stilts«”. Utilitas, Vol. 15. 2003. No. 1. 1-26. + 281 ¢
