Oldal 264 [264]
OCR
POLT PÉTER Figyelemre méltó, hogy az egyezmény cselekményről, és nem bűncselekményről beszél. Fontos kiegészítő szabályt tartalmaz az 56. cikk. Eszerint: »ha egy Szerződő Fél területén újabb büntetőeljárást indítanak olyan személlyel szemben, akit egy másik Szerződő Fél ugyanazon cselekmény alapján már jogerősen elítélt, az ezen cselekmény miatt az utóbbi Szerződő Félnél letöltött szabadságvesztés időtartamát le kell vonni a kiszabott büntetésből. Amilyen mértékben a nemzeti jogszabályok lehetővé teszik, a szabadságvesztéssel nem járó büntetéseket is be kell számítani." Tartalmilag ebben az esetben nem a kétszeres elítélés, hanem a kétszeres értékelés tilalmáról van szó. Ez azonban csak kiegészítő szabály az 54. cikkhez képest. Hangsúlyozni kell, hogy a Schengeni Végrehajtási Egyezmény a minimumszabályokat tartalmazza. Rendelkezései ugyanis nem zárják ki a külföldön hozott bírósági határozatok tekintetében a ne bis in idem elvével kapcsolatos átfogó nemzeti rendelkezések alkalmazását. A Schengeni Végrehajtási Egyezmény, de még inkább a Charta szövege további értelmezésre szorul mind a tettazonosság, mind a jogerős elbírálás tekintetében. Ehhez járul még a Farkas Krisztina által említett harmadik kritérium, vagyis a végrehajtási elem, amely tartalmilag azt jelenti, hogy a kiszabott büntetést végrehajtották-e, vagy nem. Jelen esetben minket elsősorban a ,, bis", azaz a jogerős elbírálás kérdése érdekel, hiszen ennek megvizsgálása adhat választ arra, hogy a bíróság mellett felfogható-e az ügyészség olyan hatóságnak, amelynek döntése a kétszeres eljárás tilalmát hozza létre. A választ az uniós esetjogban találjuk, amely forrásul szolgál arra is, hogy hogyan került be a magyar jogi szabályozásba ügydöntő hatóságként — a ne bis in idem szempontjából - az ügyészség. Az európai uniós bíróság ne bis in idem elvhez kapcsolódó esetjogának feldolgozásához nagy segítséget ad a Eurojust — az Európai Bíróság ítélkezési gyakorlatát bemutató, 2020 áprilisában kiadott — összefoglalója, mely szerint ez idáig 20 ítélet kapcsolható a ne bis in idem elvéhez.? Közülük csak a témánk szempontjából legfontosabbakat idézem fel. Időben az egyik első, és talán a legfontosabb a Gözütok és Briügge egyesített ügy (C- 187/01 és C-385/01).§ Az egyik ügyben a holland ügyészség a büntetőeljárás során megegyezett a terhelttel kábítószer-értékesítés miatt induló bűnügyben. Ennek ellenére Németországban ugyanazzal a személlyel szemben büntetőeljárást kezdeményeztek. A másik ügyben közlekedési balesetben okozott testi sérülés 13 Eurojust: Case-Law by the Court of Justice of the European Union on the Principle of ne bis in idem in Criminal Matters. 2020. 6. https://www.eurojust.europa.eu/sites/default/files/ Publications/Reports/2020-04_Case-law-by- CJEU-on-NeBisInIdem_EN.pdf 4 Eurojust: i. m. 19-20. + 262 +
