Oldal 264 [264]
POLT PÉTER
Figyelemre méltó, hogy az egyezmény cselekményről, és nem bűncselekmény¬
ről beszél.
Fontos kiegészítő szabályt tartalmaz az 56. cikk. Eszerint:
»ha egy Szerződő Fél területén újabb büntetőeljárást indítanak olyan személlyel
szemben, akit egy másik Szerződő Fél ugyanazon cselekmény alapján már jogerő¬
sen elítélt, az ezen cselekmény miatt az utóbbi Szerződő Félnél letöltött szabad¬
ságvesztés időtartamát le kell vonni a kiszabott büntetésből. Amilyen mértékben a
nemzeti jogszabályok lehetővé teszik, a szabadságvesztéssel nem járó büntetéseket
is be kell számítani."
Tartalmilag ebben az esetben nem a kétszeres elítélés, hanem a kétszeres érté¬
kelés tilalmáról van szó. Ez azonban csak kiegészítő szabály az 54. cikkhez képest.
Hangsúlyozni kell, hogy a Schengeni Végrehajtási Egyezmény a minimum¬
szabályokat tartalmazza. Rendelkezései ugyanis nem zárják ki a külföldön hozott
bírósági határozatok tekintetében a ne bis in idem elvével kapcsolatos átfogó nem¬
zeti rendelkezések alkalmazását.
A Schengeni Végrehajtási Egyezmény, de még inkább a Charta szövege további
értelmezésre szorul mind a tettazonosság, mind a jogerős elbírálás tekintetében.
Ehhez járul még a Farkas Krisztina által említett harmadik kritérium, vagyis a
végrehajtási elem, amely tartalmilag azt jelenti, hogy a kiszabott büntetést végre¬
hajtották-e, vagy nem.
Jelen esetben minket elsősorban a ,, bis", azaz a jogerős elbírálás kérdése érdekel,
hiszen ennek megvizsgálása adhat választ arra, hogy a bíróság mellett felfogha¬
tó-e az ügyészség olyan hatóságnak, amelynek döntése a kétszeres eljárás tilalmát
hozza létre. A választ az uniós esetjogban találjuk, amely forrásul szolgál arra is,
hogy hogyan került be a magyar jogi szabályozásba ügydöntő hatóságként — a ne
bis in idem szempontjából - az ügyészség.
Az európai uniós bíróság ne bis in idem elvhez kapcsolódó esetjogának feldol¬
gozásához nagy segítséget ad a Eurojust — az Európai Bíróság ítélkezési gyakorlatát
bemutató, 2020 áprilisában kiadott — összefoglalója, mely szerint ez idáig 20 ítélet
kapcsolható a ne bis in idem elvéhez.? Közülük csak a témánk szempontjából
legfontosabbakat idézem fel.
Időben az egyik első, és talán a legfontosabb a Gözütok és Briügge egyesített ügy
(C- 187/01 és C-385/01).§ Az egyik ügyben a holland ügyészség a büntetőeljárás
során megegyezett a terhelttel kábítószer-értékesítés miatt induló bűnügyben.
Ennek ellenére Németországban ugyanazzal a személlyel szemben büntetőeljárást
kezdeményeztek. A másik ügyben közlekedési balesetben okozott testi sérülés
13 Eurojust: Case-Law by the Court of Justice of the European Union on the Principle of ne bis
in idem in Criminal Matters. 2020. 6. https://www.eurojust.europa.eu/sites/default/files/
Publications/Reports/2020-04_Case-law-by- CJEU-on-NeBisInIdem_EN.pdf
4 Eurojust: i. m. 19-20.
+ 262 +