Page 224 [224]
OCR
FARKAS ÁKOS bíráskodás közelebb áll az ülnökrendszerhez, mint a tiszta esküdtszéki rendszerhez, az esküdtszék a hivatásos bírák segítségével hozza meg indokolt döntését.? A kontinentális európai országokban először Belgiumban merült fel az esküdtszék indokolási kötelezettségének bevezetése. Az esküdtszéki tárgyalások a belga bírósági ügyek mintegy 0,00196-át teszik ki, tehát elhanyagolható arányban vannak jelen. Az esküdtek általában tanárok, közalkalmazottak (civil servants), így közel sem mondható el, hogy reprezentálják a belgiumi népességet. Ezek az esküdtszéki tagok kiesnek a munkából, s a jelenlétért kompenzáció jár ugyan, de ezt nem az állam fizeti. Az első öt nap költségeit a munkáltató állja. Az esküdtszékkel kapcsolatosan a bírói kar részéről is, az előnyök kihangsúlyozása mellett, jelentős kritikákat fogalmaztak meg. Egyebek mellett kiemelték, hogy az esküdtszéki eljárás költséges, időt rabló, döntéseik indoka ismeretlen, döntéseiben jelentős szerepet játszanak az érzelmek, könnyen befolyásolható, védtelen a jogászi trükkökkel szemben.? Ezek a tényezők is hozzájárultak ahhoz, hogy a 2000es évek elején reformbizottság vizsgálta meg az esküdtszék helyzetét Belgiumban, amely 2005-ben tette közzé jelentését. Ebben javaslatot tett az esküdtszék tagjainak hét főre korlátozására, és arra, hogy döntésüket az elnöklő bíró segítségével írásban egyhangúan, indokolva hozzák meg. A fellebbezés tekintetében a javaslat elvetette a felmentés ítélet elleni fellebbezést, de a fellebbezést a Semmítőszékhez (Cour de Cassation) lehetővé tette.?? A jelentés alapján 2008-ban lehetővé vált, hogy az elnöklő bíró az esküdtszék tanácskozásain jelen lehessen," és 2010-tól kötelezővé vált az esküdtszék számára döntése főbb indokainak írásba foglalása.? Ezeket a törvényeket megelőzően azonban már az Emberi Jogok Európai Bírósága elé került egy belga büntetőüggyel kapcsolatos panasz," amely az esküdtszéki tárgyalással összefüggésben azt állította, hogy nem felelt meg az Európai Emberi Jogi Egyezmény 6. cikkében foglalt tisztességes tárgyalás követelményének. Bár az ítélet meghozatala idején a belga törvénymódosítások az esküdtszék döntéshozatalában változásokat hoztak, az ítélet általános érvénnyel fogalmazta meg, hogy a tisztességes tárgyalás követelményének teljesülése érdekében azoktól az európai országoktól, amelyekben esküdtszékek működnek, elvárható lenne, hogy nagyobb figyelmet fordítsanak az esküdtszéki döntés indokainak megismerhetőségére és felülvizsgálhatóságára. 2 Turner, Jenia I.: Limits on the search for truth in criminal procedure: a comparative view. In Ross, Jacguline E. — Ihaman, Stephen C. (eds.): Comparative Criminal Procedure. Cheltenham — Northampton, MA, Edward Elgar, 2016. 35-74. Itt: 57. ?? Malsch: i. m. 184. 23 Malsch: i. m. 35. 4 2008. szeptember 25-i törvény. 2010. január 21-i törvény. 26 Taxguet vs. Belgium [2010] Eur. Ct. H.R 1806. 25 e 222 :
