Seite 218 [218]
OCR
FARKAS ÁKOS Az előzetes eljárásban a vádlott kihallgatásának tilalmát az 1912-ben kibocsátott Judges" Rules (Bírói Szabályzat) oldotta fel, amely 1984-ig, a Police and Criminal Evidence Actig (A rendőrségi és a büntetőügyekben folytatott bizonyításról szóló törvény) meghatározta az előzetes eljárás során a vádlott kihallgatását. Ettől az időponttól kezdve a vádlottat is keresztkérdezésnek lehetett alávetni, és a jellemére vonatkozó kérdések sem voltak megtilthatók, tekintettel arra, hogy ezek a módszerek a vád tanúival szemben is alkalmazhatók voltak. A vádlott helyzetét erősítette, hogy 1903-ban az angol bírák ellenkezése dacára megalkották a Poor Prisoners Defence Actet (A szegény sorsú fogvatartottak védelméről szóló törvény), amelynek rendelkezései alapján állami szervezet állami források felhasználásával biztosította az erre a feladatra önként vállalkozó ügyvédek útján a szegény sorsú vádlottak ingyenes védelmét. Ez a rendszer 1949-ig működött, 1949-től 1960-ig a Legal Aid Act (Jogsegélyről szóló törvény) váltotta fel, szintén biztosítva az ingyenes jogi képviseletet büntetőügyekben. Ezt követően több törvény rendelkezett a jogsegélyről, legutoljára a napjainkban hatályos Legal Aid Act of 2012." Végül, de nem utolsósorban meg kell említeni, hogy a tárgyalásokon a vád és a védelem funkciójának megszilárdulásával, megerősödésével a bíró szerepe, hatalma is visszaszorult. A XIX. század folyamán a bíró fokozatosan passzívvá vált, nem vett részt a bizonyításban, mivel a bűnösség bizonyítása a vádlót terhelte. Ez a passzivitás önkéntes volt, nem jogszabály által elrendelt magatartás. Mindezek a változások azt eredményezték, hogy a tárgyalás kétfázisúvá vált. Az első a bizonyításon alapuló esküdtszéki döntés a büntetőjogi felelősségről, a második a büntetőjogi felelősség megállapítása esetén a bírói büntetéskiszabás, a bűncselekményről és a bűnösségről történő nemleges esküdtszéki döntés esetén pedig a felmentés. Az adverzális tárgyalási rendszer kialakulására a zárókövet 1933-ban helyezték, amikor eltörölték a vádesküdtszék intézményét, és ezzel megszűnt az egyoldalú — ügyészközpontú — előzetes eljárás az angol jogban. A vádesküdtszék ugyanis az ügyész vezetése és erős befolyása mellett működött. AZ ESKÜDTSZÉK SZEREPÉNEK VÁLTOZÁSA Az angolszász akkuzatórius büntetőeljárási rendszer másik meghatározó eleme az esküdtszék közreműködése a büntetőjogi felelősség megállapításában. Az esküdtszék Angliának a normannok általi meghódítása (I. [Hódító] Vilmos, 1066) révén B A törvény mind a büntető-, mind a polgári ügyekben biztosított jogsegély kérdéseit szabályozza. + 216 +
