A német Alaptörvény kimondja, hogy egy cselekményt csak akkor lehet megbün¬
tetni, ha a büntethetősége (Strafbarkeit) törvényben szabályozott volt, mielőtt azt
elkövették volna."
A német Alkotmánybíróság a büntethetőség elévülési idejének elkövetőre hát¬
rányos módosítására ezt a rendelkezést nem tartotta alkalmazhatónak. Ez az al¬
kotmányos garancia ugyanis azokat a feltételeket határozza meg, amelyek alapján
egy magatartást büntethetőnek nyilvánítanak. Az elévülési szabályok viszont azt
szabályozzák, hogy mennyi ideig üldözhető egy már büntethetővé nyilvánított
magatartás. Az elévülési szabályok tehát csak az üldözhetőséget érintik, míg a
büntethetőséget nem befolyásolják, így nem esnek a német Alaptörvény 103. cikk.
(2) bekezdés alkalmazási körébe, így az elévülési idő meghosszabbítása vagy eltör¬
lése nem sérti ezen alkotmányos rendelkezést."
A német Alkotmánybíróság hangsúlyozta, hogy a jogállamiság elvéből leveze¬
tett jogbiztonság megköveteli, hogy az állampolgár bízhasson abban, hogy a tör¬
vényhozó a lezárt tényállásokhoz nem fűz kedvezőtlenebb következményeket, mint
amelyek a tényállások megvalósulásakor előreláthatóak voltak (valódi visszaható
hatály). Bizonyos körülmények között az állampolgárok arra is igényt tarthatnak,
hogy a jelenlegi, még le nem zárt jogi helyzetük ne változzon hátrányosan (nem
valódi visszaható hatály). A jogbiztonság elsősorban a bizalom védelmét jelenti,
amely azonban nem korlátlan. A jogállamisághoz a jogbiztonság mellett a mate¬
riális igazságosság is hozzátartozik."
A vizsgált törvény ezek figyelembevételével a német Alkotmánybíróság szerint
nem ütközött az Alaptörvénybe. Az ugyanis a már bekövetkező elévülést nem
érinti, hanem csak a még folyamatban levő elévülési időket hosszabbítja meg. Az
elévülést a német Btk. szerint különböző eljárási cselekmények amúgy is megsza¬
kíthatják. Az elkövető mindig szeretne azzal számolni, hogy ez nem következik be.
Ez a reménye azonban a német Alkotmánybíróság szerint a kérdéses bűncselekmé¬
nyek súlyára figyelemmel éppen annyira kevéssé érdemes alkotmányos védelemre,
1 EJEB, Coéme és mások kontra Belgium [GC], nos. 32492/96, 32547/96, 32548/96, 33209/96
és 33210/96, 2000. október 18. 149—150. §.
1! Német Alaptörvény 103. § (1) bek.
12 BVerfGE, 25, 269., Rn. 82-95.
13 BVerfGE, 25, 269., Rn. 99-101.