mint amikor egy gyilkos abban bízik cselekménye elkövetésekor, hogy a bűntett
nyomait eltüntetheti, és ezáltal a fenyegető büntetés elől megmenekülhet."
AZ ALKOTMÁNY SZABÁLYOZÁSA
ÉS AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG KORÁBBI GYAKORLATA
Az 1949. évi XX. törvény (Alkotmány) 1949-es szövegváltozata az , állampolgárok
jogai és kötelességei"" között nem nevesítette a nullum crimen sine lege elvét.
Ennek alkotmányos garanciaként való megjelenése (más alapjogokhoz hasonló¬
an) a rendszerváltáshoz köthető." Az 1989. évi XXXI. törvény 34. §-a iktatta az
alapvető jogok és kötelességek" közé azt a rendelkezést, amely alapján , senkit nem
lehet bűnösnek nyilvánítani és büntetéssel sújtani olyan cselekmény miatt, amely
az elkövetés idején a magyar jog szerint nem volt btincselekmény”.”
Az Alkotmánybíróság is több esetben szembesült azzal a kérdéssel, hogy a
büntető anyagi jogon kívüli (vagy nem egyértelműen abba tartozó) jogintézmények
tekintetében az Alkotmány 57. § (4) bekezdése érvényesül-e.
Az alkotmányos garancia anyagi jogi fókuszának kérdése már a testület műkö¬
désének kezdetén megjelent a büntethetőség elévülésére vonatkozó szabályozás
kapcsán. A testület azonban ,az elévülés kérdését [...] a büntetőjog legalitásának
alapján vizsgálta, tekintet nélkül az elévülés anyagi jogi vagy eljárásjogi természe¬
téről folyó elméleti vitákra"."§
4 BVerfGE, 25, 269., Rn. 102—103.
5 Eredetileg Alkotmány VII. fejezet.
16 Szomora Zsolt: Alkotmány és büntetőjog. A büntető jogalkalmazás alkotmányosságának
egyes kérdései. Szeged, Pólay Elemér Alapítvány, 2015. 14.
7" Alkotmány 57. § (4) bek. Hatályos 1989. október 23. napjától. Ezen szöveg helyébe a 2007.
évi CLXVII. törvény 1. §-a alapján a következő rendelkezés lépett: , [slenkit nem lehet bű¬
nösnek nyilvánítani és büntetéssel sújtani olyan cselekmény miatt, amely az elkövetés idején
a magyar jog vagy — a határozatok kölcsönös elismerése elvének érvényesülése céljából az
Európai Unió jogi aktusai által meghatározott körben, az alapvető jogok lényeges tartal¬
mát nem korlátozva — a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség
létrehozásában közreműködő más állam joga szerint nem volt bűncselekmény". Hatályos
2009. december 1. napjától. Elemzésére lásd Chronowski Nora: ,,Nullum crimen sine EU?”.
Rendészeti Szemle, 56. évf. 2008. 4.. sz. 39-60.
18 11/1992. (III. 5.) AB határozat, Indokolás V. pont.