OCR
FOGSÁG ÉS RABSÁG vontak, meg nem ítéltek esetében az eltérő bánásmód igényét. Ez hatalmas lépés a rendi tömlöccel szemben, ahol a közös elzárás gyakorlata miatt az esetleg ártatlan gyanúsítottat akár a megrögzöttek közé rekesztették, egyszersmind a becstelenség bélyegét is rásütve. A kérdés többször is felmerült, így szóba hozta a törvényhatósági börtönök magányrendszetű átalakítása kapcsán Klauzál is, aki , a letartóztatokkali bánásmódról külön szabälyt kivän alapitani”.* Az alválasztmány később az eredeti elképzeléseknek megfelelően négy fogvatartotti kategóriát fogalmazott a kódextervezetbe: 1. letartóztatottak: ,kik a nélkül hogy befogatásuk bíróilag elrendeltetett, ideiglenesen befogva vannak"; 2. elzárt vádlottak: , kik már bírói rendeletnél fogva vannak bezárva, de még elítélve nincsenek"; 3. foglyok: „kik egyszerű fogságra"; és 4. rabok: ,a kik a magänyrendszerü börtönre iteltettek”.* Eredendően a vitában Zsedényi a fogságot azért , hozta forgalomba", hogy az előzetesen letartóztatottak számára elkülönített fogva tartó helyet nevén nevezze. Deák szerint jó az ötlet, de a végrehajtásra vonatkoztatva, mert , egyébiránt is sziikség a rabsdgon — carceren — kívül egy simplex arestum nevét és nemét elfogadhatónak elhatározni"."? Mednyánszky három fogvatartási kategóriát javasolt megkülönböztetni: a letartóztatást, a fogságot és a rabságot (ennek megfelelőn a letartóztatottat, a foglyot és a rabot).? A letartóztatott, de még meg nem ítélt fogvatartottakra vonatkozóan az országos választmány több fordulatban is módosítást igényelt az alválasztmány szövegezéséhez képest. Így például a börtön helyett egyértelműen a fogházat jelölte meg a befogottak és a letartóztatott vádlottak fogvatartási helyeként." Ez a választmány azon álláspontjára utalt, mely a fogházat (szintén mint a végrehajtás célját szolgáló épületet) a börtönhöz képest enyhébb körülményeket biztosító intézményként értékelte. Itt lehetőség szerint a letartóztatott fogvatartott ruháit meg kell hagyni, kivéve, ha hiányos vagy undort keltő vagy szeméremsértő. Hasonló okokból (már ti. a vétkesnek még ki nem mondott gyanúsított vagy vádlott) nem kényszeríthető orvosi vizsgálatra („melly sok egyenre nézve érzékeny büntetés volna") tisztításra vagy kényszerített mosdatásra."? A viselősen letartóztatásba kerülő és a fogházban szülő nőkre az emberiesség és ,az anyák érzelem kíméllése" okán nem fogadta el a választmány a gyermek dajkaságba adását, arra vonatkozóan a kötelezőség helyett az anya választását illetve a szoptatás képességét tették meg fő szempontként. Ugyanígy okoskodott 40 [1841-diki ] 6-ik ülés deczember 14-án. Feljegyzések 1843. 214. “| Az országos választmány XVII-ik ülése November 15-én 1842-ik esztendőben. Jegyzőkönyv 1843. 37. # November 14-dikén 1842. Feljegyzések 1843. 263. 3 November 14-dikén 1842. Feljegyzések 1843. 263. # Az országos választmány XVII-ik ülése November 15-én 1842-ik esztendőben. Jegyzőkönyv 1843. 37—38. 15 Az országos választmány XVII-ik ülése November 15-én 1842-ik esztendőben. Jegyzőkönyv 1843. 38. + 105 +