OCR Output

FOGSÁG ÉS RABSÁG

vontak, meg nem ítéltek esetében az eltérő bánásmód igényét. Ez hatalmas lépés a
rendi tömlöccel szemben, ahol a közös elzárás gyakorlata miatt az esetleg ártatlan
gyanúsítottat akár a megrögzöttek közé rekesztették, egyszersmind a becstelenség
bélyegét is rásütve. A kérdés többször is felmerült, így szóba hozta a törvényható¬
sági börtönök magányrendszetű átalakítása kapcsán Klauzál is, aki , a letartózta¬
tokkali bánásmódról külön szabälyt kivän alapitani”.* Az alválasztmány később
az eredeti elképzeléseknek megfelelően négy fogvatartotti kategóriát fogalmazott
a kódextervezetbe: 1. letartóztatottak: ,kik a nélkül hogy befogatásuk bíróilag
elrendeltetett, ideiglenesen befogva vannak"; 2. elzárt vádlottak: , kik már bírói
rendeletnél fogva vannak bezárva, de még elítélve nincsenek"; 3. foglyok: „kik
egyszerű fogságra"; és 4. rabok: ,a kik a magänyrendszerü börtönre iteltettek”.*
Eredendően a vitában Zsedényi a fogságot azért , hozta forgalomba", hogy az elő¬
zetesen letartóztatottak számára elkülönített fogva tartó helyet nevén nevezze.
Deák szerint jó az ötlet, de a végrehajtásra vonatkoztatva, mert , egyébiránt is
sziikség a rabsdgon — carceren — kívül egy simplex arestum nevét és nemét elfo¬
gadhatónak elhatározni"."? Mednyánszky három fogvatartási kategóriát javasolt
megkülönböztetni: a letartóztatást, a fogságot és a rabságot (ennek megfelelőn
a letartóztatottat, a foglyot és a rabot).? A letartóztatott, de még meg nem ítélt
fogvatartottakra vonatkozóan az országos választmány több fordulatban is módo¬
sítást igényelt az alválasztmány szövegezéséhez képest. Így például a börtön helyett
egyértelműen a fogházat jelölte meg a befogottak és a letartóztatott vádlottak fog¬
vatartási helyeként." Ez a választmány azon álláspontjára utalt, mely a fogházat
(szintén mint a végrehajtás célját szolgáló épületet) a börtönhöz képest enyhébb
körülményeket biztosító intézményként értékelte. Itt lehetőség szerint a letartóz¬
tatott fogvatartott ruháit meg kell hagyni, kivéve, ha hiányos vagy undort keltő
vagy szeméremsértő. Hasonló okokból (már ti. a vétkesnek még ki nem mondott
gyanúsított vagy vádlott) nem kényszeríthető orvosi vizsgálatra („melly sok egyen¬
re nézve érzékeny büntetés volna") tisztításra vagy kényszerített mosdatásra."?
A viselősen letartóztatásba kerülő és a fogházban szülő nőkre az emberiesség
és ,az anyák érzelem kíméllése" okán nem fogadta el a választmány a gyermek
dajkaságba adását, arra vonatkozóan a kötelezőség helyett az anya választását il¬
letve a szoptatás képességét tették meg fő szempontként. Ugyanígy okoskodott

40 [1841-diki ] 6-ik ülés deczember 14-án. Feljegyzések 1843. 214.

“| Az országos választmány XVII-ik ülése November 15-én 1842-ik esztendőben. Jegyzőkönyv
1843. 37.

# November 14-dikén 1842. Feljegyzések 1843. 263.

3 November 14-dikén 1842. Feljegyzések 1843. 263.

# Az országos választmány XVII-ik ülése November 15-én 1842-ik esztendőben. Jegyzőkönyv
1843. 37—38.

15 Az országos választmány XVII-ik ülése November 15-én 1842-ik esztendőben. Jegyzőkönyv
1843. 38.

+ 105 +