Oldal 105 [105]
FOGSÁG ÉS RABSÁG
Az országos választmány elfogadta tehát az alválasztmány javaslatát, hogy
alapelvi szinten különböztessen a szabadságvesztés-büntetés két formája (szintje)
között. A súlyosabb bűnért elítéltekre a rabság, az enyhébb bűnelkövetőkre a fogság
fokozat várt. A magyar gyakorlatban is fellelhető carcer és arestum kettősségére
utalás persze pusztán formai hasonlóságot takart, lényegét tekintve aligha voltak
összevethetők a rabság és fogság kettősével. Az érvelésben felbukkant a differenciá¬
lás szempontja is, hogy ti. , a kik csekélyebb vétségekbe, például kisebb verekedésbe
elegyedtek, vagy a pénzbeli marasztalást megfizetni elégtelenek, épen azon szigorú
elzárásra, viseletre és egyéb sanyarítások elszenvedésére kárhoztassanak, mellyek a
magányrendszernél fogva megállapítandók volnának, a méltányossággal nem volna
megegyeztethető". Szó esett arról is, hogy dorgálás és pénzbeli marasztalás után a
kemény, magányrendszerű elzárás hirtelen ugrás volna a büntetőrendszerben, és
erősen hiányzik a közbenső büntetési lehetőség. Ez lett volna a fogság. Az érvelés¬
ből világosan kiderül, hogy a rabság immáron a választmány tagjainak gondolko¬
dásában összekapcsolódott a súlyosabb bűnökre szabott, magányrendszer szerint
végrehajtott, szigorú rezsimű szabadságvesztés-büntetéssel. Vagyis konstatálható,
hogy a , rabság" elhagyta korábbi, általános jelentését, s a kodifikáció folyamatában
elnyerte speciális tartalmát. Miképpen a rabsághoz viszonyított , fogság" kifejezés
is, melyet az országos választmány definiált is. Eszerint , a fogsági büntetés egye¬
dül a szabadságtól való megfosztásban álljon". Azt is rögzítették, hogy miután
az anyagi javaslat készítői amúgy is tárgyaltak erről, a fogságbüntetés generális
maximumakent az egy esztendöt határozták meg."
Miután a magányrendszer általánosan elfogadtatott, az újonnan felvett , fog¬
ság" lényegében hossza alapján különbözött a rabságtól, továbbá valamiféle formá¬
lis szigor következtében, mint az egyenruha.? ,[...] el lévén büntetések sorába fo¬
gadva a fogság, ennek börtöntől való megkülönböztetésére nézve szinte szükséges
ez utolsóban néha az egyenruhát is a súlyosítás egy eleméül megállapítani [...]"?
Az országos választmány előtt álló alapelvi döntések egyike volt arra a kér¬
désre válaszolni, hogy milyen elemek alkossák a majdani börtönrendszert. Vajon
megoldható-e a szabadságvesztés-büntetés tervezett mintája a törvényhatósági
börtönök fejlesztésével, vagy további, ún. kerületi börtönöket kell-e létrehozni?
A válasz egyértelmű volt: már az 1825/1827. évi 8. törvénycikk által kibocsátott
rendszeres bizottság is a kerületi börtönök felállítását javasolta, mely a Helytartó¬
tanács 1820. évi, kerületi dolgoztató fenyítőházakat illető felírásának koncepciójára
30 Az országos Választmány XVI-ik ülése November 14-én 1842-ik esztendőben. Jegyzőkönyv
1843. 36.
3 Az országos Választmány XVIII-ik ülése November 18-ik napján 1842-ik esztendőben.
Jegyzőkönyv 1843. 39.
Az országos Választmány XIX-ik ülése November 19-én 1842-ik esztendőben. Jegyzőkönyv
1843. 41.
32
+ 103 +