Oldal 101 [101]
FOGSÁG ÉS RABSÁG
szisztematikus kodifikációnak, a fogalmak világos elhatárolásának, a büntetőjogi
dogmatika kifejlődésének. A Strafgesetz büntetési rendszeréből, mint ismeretes,
a statárium keretében kiszabott kötél által végrehajtandó halálos ítélet kivételével"
hiányzott a halálbüntetés. Az addig legjelentősebb, poena ordinariának számító
szankciónemről lemondva a jogalkotónak a szabadságvesztés-büntetés felé kellett
fordulnia. A főbüntetések így a leláncolás, a börtön, a testi fenyítések különböző
fajai és a szégyenpolc (szégyenpad, szégyenállás) maradtak.
A Josephinában a szabadságvesztésnek szisztematikus rendszerét építette fel
a jogalkotó. Az Anschmiedung (leláncolás) egyértelműen súlyos körülmények kö¬
zött letöltendő szabadságvesztés-büntetés volt, melynek során az elítéltet testére
rögzített fémpántokkal és láncokkal mozgásában olyan módon kellett korlátoz¬
ni, hogy a legszükségesebbeken kívül semmit se tehessen." A kódex különbséget
tett „Gefängnis allein” (egyszerü börtönbüntetes) es „Gefängnis mit öffentlicher
Arbeit”, azaz közmunkával együtt kiszabott börtön között. A német szövegben
a kodifikátor egyértelműsítette a szabadságvesztés-büntetést, melynek megne¬
vezése következetesen ,, Gefüngnis" (börtön) volt. Az 1788-ra elkészülő magyar
fordításban (a magyar terminológia korabeli bizonytalankodásait is igazolva) a
börtön szinonimájaként a fordító hol a tömlöc, hol a fogság szavakat használta.
Ez kellő bizonyság annak igazolására, hogy ezek a kifejezések a korabeli magyar
büntető-szóhasználat részei voltak már, pontos tartalommeghatározás nélkül.
(A tömlöc köznyelvi jelentésével szemben [a hely, ahová bezárják a letartóztatot¬
takat] ehelyütt mint büntetési nem szerepel, differenciálási szándék nélkül, közel
azonos jelentéssel, mint a fogság.) A kódex a végrehajtási rezsimet nem valamiféle
intézményhez (fegyházhoz, börtönhöz, fogházhoz vagy fenyítőházhoz) kötötte, ha¬
nem a büntetés részeként határozta meg ismérveiket a fokozatok elhatárolásaként.
Így a börtönbüntetéseket végrehajtási rezsim szempontjából három fokozatba so¬
rolta: súlyos, kemény és enyhébb (schwerstes, hartes und gelinderes) kategóriát kü¬
lönböztetve meg." A fordításban ezeknek a fokozatoknak különféle megfeleltetése
még lehetetlen volt a terminológia akkori állapotában előforduló kifejezésekkel.
Előfordult a rabság, a fogság, a fenyíték kifejezés, és a terminológia része lett már
a fogház és a fenyítőház. A börtön néha épület, néha büntetés értelemben bukkant
fel, gyakran, mint fentebb láttuk, a tömlöc szinonimájaként. A fogalmak további,
egyértelmű rögzülését még nem regisztrálhatjuk.
$ §.CJ. Theil 2. Kap. 2. § 20.
7 §.C.J. Theil 2. Kap. 2. § 25.
8 S.C.J. Theil 2. Kap. 2. § 26.
+ 99 +