Page 69 [69]
KORSZERŰTLEN ELMÉLKEDÉS NIETZSCHÉRŐL, HATALOMRÓL ÉS ÁLLAMRÓL
megjelenik azonban a jogalanyiság szétválása, hiszen csak , személy" köthetett
római jogi szerződést, nem pedig a , horno", aki rabszolga is lehetett."
„A békével a szerződés, a szerződéssel a jog születik meg, az a jog, mely mint
a harc eredménye, a hatalmas azon felismerése, hogy saját előnyét szolgálja, ha
a gyengét meghagyja maga mellett — az erőszak önkorlátozása önérdekből."
Nietzsche ezzel a jheringi nézettel vitatkozva jut el a , szerződési elmélet" megta¬
gadásáig. Első lépcsőként a , Machtvereinigung der Gleichen” elvet megteremtve
megállapítja, hogy a , szerződés lényege a másik értékének megmérésében rejlik,
hatalmat hatalommal összehasonlítani, hatalmat hatalmon lemérni [...[,? ez a
célja e jogviszonynak, hiszen ,,/...] minden dolognak megvan az ára, mindent ki
lehet fizetni [...]"." Vagyis a jog nem az erőszak helyébe lépett, hanem maga vált
az erősek törvényesített erőszakává.
ul... ] a hatalom szeretete az emberek démona. Adjunk meg nekik mindent [...]
boldogtalanok [...] lesznek és maradnak: mert a démon csak vár [...] és kielégülést
akar."? Tisztán kirajzolódik, hogy miképpen haladt Nietzsche a szerződés gon¬
dolatától a hatalom alapfogalomként való kezelésével a hatalmon felépülő jogig,
államig: , Így keletkeznek a jogok: elismert és szavatolt hatalmi fokozatok [...] Ahol
jog uralkodik, ott fenntartják a hatalom állapotát és fokozatait [...] A mások joga
hatalomérzetünk engedménye [...]”"°
Nem véletlen, hogy a hatalom államelméletében ilyen központi szerepet ka¬
pott, hiszen , Nietzsche filozófiája is az »Akarat« filozöfiaja”,* és az , Akarat?"
mint a , hatalom akarása kísérlet arra, hogy az emberi valóságot rendező elv alá
helyezze".
s Kétségtelenül olyasmit látunk itt meg, olyan igazságot, amelyre talán büsz¬
keségünk, kultúr öntudatunk nemet mond: de még mélyebben bennünk valami
igennel felel [...] Szörnyű az a gondolat, hogy az embernek sárnyoldalacx is van,
“ Gaius: Institutio. 1, 9:,,Et quidem summa divisio de iure personarum haec est, quod omnes
homines aut liberi sunt aut servi.” Idézi Féldi Andras — Hamza Gábor: A római jog története
és institúciói. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 1996. 678. para. 199-200.
Kerger: i. m. 12.
3 Nietzsche: Zur Genealogie der Moral... 11. 8.
4 Uo.
# Nietzsche, Friedrich: Morgenröthe. III. köt. 262. Válogatott írásai. Budapest, Gondolat
Kiadó, 1984. 118—119. Zavaró lehet első pillantásra, hogy az eszmefejlődés következő fá¬
zisának alátámasztására a korábbi műből idézek. Nietzsche gondolatváltozásait próbálom
csak szemléltetni, mely már a Morgenröthe megírásakor is kiforrott formában meghatározta
ezt követő műveit.
16 Nietzsche: Morgenröthe... 118.
"7 Störig, Hans Joachim: Kleine Weltgeschichte der Philosophie. Frankfurt am Main, Fischer
T. Verlag, 1989. 523.
18 Schutte: i. m. 93.
42
+ 67 +