Seite 24 [24]
KAZAI VIKTOR ZOLTÁN
Ami nekem még nagyon sokat segített pályakezdőként az a szakmai gyakorlat
volt. Először a rendőrségre mentem, ahol körbejártam a Bűnügyi Technikai Inté¬
zetet, a központi ügyeletesekkel jártam ki éjszakánként gyilkosságok helyszínére,
fiatalkorú bűnelkövetők meghallgatásain vettem részt. Ezt követően kerültem az
ügyészségre, ami valóban kiváló lehetőség volt számomra, mert olyan emberekkel
dolgozhattam együtt, akik nagyon értettek a büntetőjoghoz, még a dogmatikához
is. Bíróságra már nem tudtam menni, mert addigra behívtak tartalékos szolgá¬
latra. Viszont szerencsémre katonai ügyészként töltöttem a szolgálati időmet, így
részt vettem például a rendőrség és a büntetés-végrehajtási személyzet korrupciós
ügyeinek nyomozásában. Aztán a végén, a leszerelés előtt, amikor már nem volt
értelme nyomozásokba bevonni, az öngyilkossági kísérletek kivizsgálását bízták
rám. Szerencsések voltak azok, akiknek az ügyét én bíráltam el, mert minden
vizsgálatot azzal zártam le, hogy halálosan komoly volt az öngyilkossági szándék,
vagyis senki sem akart kibújni a katonai szolgálat teljesítése alól.
JOGTATÓK
K. V. Z.: Úgy tudom, hogy Ön nem csupán aktív tagja, hanem kifejezetten tehetsé¬
ges játékosa volt az ELTE fiatal oktatóiból összeálló Jogtatók nevű focicsapatnak.
Meséljen kicsit erről a csapatról! Nekem úgy tűnik, hogy ez egy nagyon fontos
szocializációs közeg volt a pályakezdő oktatók számára.
B. K.: Nemis emlékszem pontosan, hogy mikor alapítottuk a Jogtatókat. Az biztos,
hogy közvetlenül az egyetem elvégzése után elkezdtünk rendszeresen lejárni focizni,
és ez később egyfajta szervezeti formát kapott, amikor a kari bajnokságban játszottunk
folyamatosan. Volt a Jogtatók 1 és a Jogtatók fakó. Mi természetesen meg voltunk
győződve arról, hogy a Jogtatók 1 az elit csapat, amelynek tagjai jól tudtak játszani.
De tény, nálunk nem nagyon volt fluktuáció, ez valóban csapat volt. Ide tartozott
Kukorelli István, Pethő Robi, Szigeti Péter, Kéri László, Földesi Tamás, Jutasi György.
Időnként védett nálunk Pál Lajos, játszott néhányszor Nagy Boldizsár és Szalay Péter.
Később pedig csatlakozott Stumpf István. Én Kukorellivel és Stumpffal szerettem a
legjobban játszani, mert ők visszatették a labdát. A napokban küldte meg Kukorelli
Pisti a legújabb könyvét, és ajánlásként azt írta, hogy , köszönettel a sok jó passzért".
Ez valóban több volt, mint egyszerű focicsapat. Minden hónapban tartottunk
például csapatgyűléseket, amelyekre néha meghívtunk neves, magas pozícióban
lévő embereket is. Ezeket az összejöveteleket mindig Kéri László szervezte a la¬
kásukon. Ezen kívül voltak tiszteletbeli tagjai is a Jogtatóknak, tehát akik nem
játszottak, és nők is, Kéri felesége, Petschnig Zita meg Mihancsik Zsófi. A kemény
mag baráti társaság is volt egyben. Előfordult, hogy együtt szilvesztereztünk. Sőt,
Kéri összes költözésénél besegített az egész csapat, én voltam a sofőr.
+ 22e