Page 174 [174]
V. Digitális média és történetmesélés a felsőoktatás kurzusaiban | 173
nak a hírek kommunikációjában. Érdemes azt is megvizsgálni, milyen szempon¬
tok alapján választ be egy szerkesztőség és sajtóügynökség egy-egy eseményt a hír¬
érdemesség kategóriájába, valamint hogy a szelekciós folyamatokban megjelenik-e
ideológiai szándék vagy az újságíró értékpreferenciája.
Az interpretatív és reflektív gyakorlat mellett a hallgatók maguk is készíthetnek
olyan mémeket, infografikákat és videókat, amelyek megfelelnek a professzionális
médiakommunikáció szakmai alapelveinek. A 21. századi tömegkommunikációnak
természetes része adatvezérelt történetek publikálása is, hiszen az újságírók célja,
hogy a bemutatott adatkorpusz témája és vizuális megjelenése is nóvumot hordoz¬
zon. A dashboardok, infografikák lehetővé teszik akomplex témák sokszempontú,
logikus és tömör bemutatását. Az adatvezérelt történetek további előnye az, hogy a
célközönséget a rejtett összefüggésekről vagy a nehezen befogadható tudományos
összefüggésekről is világosan tájékoztatja, így edukálja és változtatásra ösztönzi a
közönséget, valamint a döntéshozókat. A kiadók és a médiacégek célja, hogy az adat¬
vezérelt történet előtt a célközönség minél több időt töltsön, minél többet kattintson
rá. A célok megvalósításának érdekében az adatvezérelt történetnek megbízhatónak,
érthetőnek, emlékezetesnek, elköteleződést kialakítónak és disszeminálhatónak, te¬
hát minél több platformon megoszthatónak kell lennie (Amini et al., 2018).
Bár a szerkesztőségek komplex kutatói és kreatív csapatmunkában készítik el (ma
már többnyire dinamikus és reszponzív) dashboardjaikat, ettől függetlenül az egye¬
temi képzés idején a hallgatók kipróbálhatnak olyan alkalmazásokat, amelyekkel
amatőr szinten is elkészíthetőek adatvezérelt történetek. Számos olyan alkalmazás
van, amely nyílt forráskódú és alkalmas infografikák", animációk"! készítésére. Az
adatelemzés és -vizualizáció készítésében a Google Data Studio és a Microsoft Power
BI, valamint a Jupyter” alkalmazást lehet használni.
A web 2.0-ás fordulat ugyanakkor a közösségi kommunikáció terévé is változ¬
tatta a hagyomanyos médiumokat: az infotainment- és showmtisorokhoz ma mar
transzmediälis közössegimedia-kiterjesztesek is tartoznak, valamint a hirportälo¬
kon nemcsak professzionális újságírók tartalmai, hanem amatőr bloggerek bejegy¬
zései is megjelennek. A BBC kétnyelvű (angol és walesi) projektje, a Capture Wales"
walesi emberek digitális történetének nyilvánosságát tette lehetővé a televízióban és
az interneten is. Az újságírók járták Wales településeit és DST-workshopokat tartot¬
tak. Céljuk a lokális értékek megjelenítése volt hétköznapi történeteken keresztül,
ugyanakkor az újságírás etikai kódexét is szem előtt kellett tartaniuk a szerkesz¬
tőknek, figyelniük kellett, hogy ne váljon sérülékennyé senki a kisközösségben. A
sugárzást követően az összes történet a BBC Video Nation archívumába"! és a Na¬
tional Museum of Walesbe" került (Lewis gk Matthews, 2017).
7 WWW.canva.com
7 https://pivotanimator.net/
7 https://jupyter.org/
3 https://www.bbc.co.uk/wales/audiovideo/sites/galleries/pages/digitalstorytelling.shtml
74 https://www.bbc.co.uk/videonation/archive/
75 https://storytelling.research.southwales.ac.uk/