Page 157 [157]
156 I Digitális média és történetmesélés a felsőoktatásban
ismerik az etikus adathasználat szabályait és az adattárolás biztonságos eszközeit.
Képesek arra is, hogy saját kutatási stratégiát alakítsanak ki, amely alapján megter¬
vezik és létrehozzák produktumaikat. Ezáltal megtanulják, hogyan kommunikál¬
janak kreatívan a külvilággal és társaikkal, valamint hogy hogyan vegyenek részt
további online kollaborációkban.
Számos empirikus kutatás bizonyítja, hogy ezeknek a kompetenciaterületeknek
az együttes fejlesztése valósul meg olyan komplex digitális narratívaalkotási folya¬
matokban, mint amilyen a DST.
A DST a 21. századi készségek fejlesztését szolgálja, értve ez alatt olyan területeket
is, mint az információs, média-, illetve vizuális műveltség; továbbá a DST ösztönzi
a hallgatókat és a tanárokat véleményük kifejezésére. A DST többféle képességet is
fejleszt - ügymint a kutatäsi, szövegalkotäsi, rendszerezö, prezentäläsi, problema¬
megoldó képesség. A DST teljesítményre, problémamegoldó képességre gyakorolt
pozitív hatását számos vizsgálat eredménye bizonyítja (Yang g Wu, 2012; Xu et al.,
2011; Hung et al., 2012).
A tanulási folyamat során a hallgató egyéni alkotómunkája tempóját maga ha¬
tározza meg, ami hozzájárulhat hatékony, önálló tanulási stratégiáinak kialakításá¬
hoz és a szociális készségek fejlődéséhez (Lanszki, 2016a). Egy köznevelésben vég¬
zett vizsgálatban kilencedikes tanulók pozitívumként élték meg, hogy a DST során
kreatív tevékenységeikben megnyilvánulhatott autonómiájuk az aktív tanulás ré¬
vén (Lanszki & Papp-Danka, 2017). Sadik (2008) is ügy velte, hogy a DST legföbb
előnye, hogy az alkotó aktívan szervezi tudását, miközben kifejezi véleményét, míg
Dörner, Grimm és Abawi (2002) azt hangsúlyozta, hogy a digitális történet alkotója
és befogadója egyaránt aktív, hisz a befogadó egyben társszerző is, amennyiben a
történetmesélő konstruktívan részt vehetett tanulótársa elbeszélésének alakításában.
Yuksel, Robin és McNeil (2010) 173 oktatót kérdezett meg a világ különböző or¬
szágaiból, hogy tapasztalataik alapján milyen képességeket fejleszt a DST. A tanárok
4596-a válaszolta, hogy a módszerrel támogatta a tananyag-elsajátítási folyamatot
és fejlesztette tanulói fogalmazási képességét, technológiai-eszközhasználati jártas¬
ságát és prezentációs képességét. A pedagógusok 3596-a szerint fejlődött a tanulók
kutatási, tervezési, szintetizáló és analizáló képessége, javultak időmenedzsment¬
szokásaik, és a forrásokhoz kritikus módon viszonyultak. A tanárok ezenkívül szá¬
mos egyéb tanulói képesség fejlesztéséről is beszámoltak, amelyek közül kiemelték
a reflektív és magasabb szintű, valamint a szociális készségek fejlődését.
A DST folyamata támogatja a hallgatói kollaborációt csoporton belül és cso¬
portok között is a problémamegoldás, az organizatorikus teendők ellátása érdeké¬
ben, ugyanakkor a kész digitális történetek megvitatása a kérdésfeltevés és a véle¬
ménynyilvánítás területén fejleszti a hallgatókat (Reyes Torres et al., 2012; Smeda
et al., 2014; Grant g Bolin, 2016). A DST során létrejövő interakciókkal a hallga¬
tók hatékonyabban rendszerezik gondolataikat és adekvátabb kérdéseket tesznek
fel. Az érvelés finomításának is jó módszere a DST, mivel a hallgatók megtanulják,
hogyan lehet konstruktív, építő jellegű kritikát megfogalmazni egymás felé. A di¬
gitális történetek vetítése utáni csend megtörésére Bandi-Rao és Sepp (2014) arra