Page 156 [156]
IV. Történetmesélés és a 21. századi tanulás [ 155
valamint folyamatosan képezi magát a munkájához szükséges alkalmazások tekin¬
tetében. A munkavégzéshez szükséges kompetenciák közé tartozik az is, hogy az
oktató képes legyen a digitális források keresésére, módosítására és megosztására,
valamint hogy a tanítási-tanulási folyamatban is alkalmazza az online kollaborá¬
ció és tanulástámogatás eszközeit a tanításra, az értékelésre és a hallgatók érdeklő¬
désének fenntartására. Ezenkívül az oktatónak törekednie kell arra, hogy fejlessze
hallgatói információs és médiaműveltségét, problémamegoldó képességét, vala¬
mint támogassa a hallgatók online együttműködést és kreatív alkotási folyamatait
(Redecker, 2017; Dringö-Horväth et al., 2020).
Az integrált tanulási környezetben előforduló elbeszélések befogadásával, inter¬
aktív felhasználásával és alkotásával kapcsolatos gyakorlat értelmezhető olyan nagy
keretrendszer segítségével is, mint amilyen az amerikai székhelyű, de nemzetközi
International Society for Technology in Education (ISTE) által a tanárok, hallgatók
és az oktatás vezetői és támogatói számára külön-külön megfogalmazott kompe¬
tenciarendszer.
Az ISTE oktatók és tanulók/hallgatók számára készített keretrendszere nem a
digitális eszközhasználatot állítja a középpontba, hanem azt részletezi, milyen ta¬
nításhoz és tanuláshoz kapcsolódó kompetenciaterületek támogathatóak a digitális
technológia alkalmazásával. A modell standard mátrixban jeleníti meg a 21. szá¬
zadi oktató számára nélkülözhetetlen képességterületeket. Ez alapján az oktató fo¬
lyamatosan fejleszti a hallgatók támogatásához szükséges képességeit szakmai há¬
lózatokban való részvétellel és a legújabb neveléstudományi kutatási eredmények
megismerésével; emellett a hallgatói csoport vezetőjeként lehetővé teszi az akadály¬
mentes hozzáférést a digitális eszközökhöz, és közvetíti a döntéshozók felé a digitális
eszközök használatával kapcsolatos ötleteit. Az oktató ugyanakkor olyan digitális
állampolgár, aki kritikus, felelősségteljes és etikus online tevékenységeikben támo¬
gatja a hallgatókat, valamint fejleszti digitális írástudásukat és médiaműveltségü¬
ket. Az oktató részt vesz a teljes tanulási folyamatban, és csak olyan digitális eszkö¬
zök használatát tervezi a folyamatba, amelyek az aktív és mély tanulást támogatják.
Emellett az oktató a kreatív folyamatok facilitásához és a méréshez-értékeléshez is
adekvát digitális eszközöket választ (Crompton, 2017). Digitális narratívumok ké¬
szítéséhez az oktatónak az összes ISTE-tanári kompetenciájára szüksége van, hiszen
a kommunikáció, az értékelés és gyakran az alkotás is kollaborációs tevékenysé¬
get lehetővé tévő plattormokon keresztül valósul meg, amelyeket az oktatónak elő
kell készítenie. Ugyanakkor fontos felhívnia hallgatói figyelmét a források etikus
és kritikus szelekciójára, de arra is, hogy a saját maguk által készített digitális pro¬
duktumokban hogyan lehet etikusan megjeleníteni bizonyos tartalmakat, és milyen
szerzői és személyiségi jogi aspektusokat kell figyelembe venni, amikor a digitális
artefaktum online nyilvánosságot kap (Lanszki, 2021).
Az ISTE hallgatói kompetencialistája (Brooks-Young, 2017) teljes egészében
lefedi a digitális narratív produktumok készítéséhez szükséges összes képességet,
hiszen a hallgatók aktívan vesznek részt a teljes folyamatban: döntéseket hoznak,
alkotnak, vitatkoznak, amihez akár digitális plattormokat is használnak. Emellett