Page 120 [120]
III. Digitális média és történetmesélés a kutatásban ] 119
Amennyiben a web 2.0-ás tartalmak narratológiai elemzésére vállalkozunk, úgy
a bejegyzést a hozzá tartozó megjegyzésekkel együtt kell narratívumnak tekinte¬
nünk. A kiszolgáltatott helyzetű, áldozati szerepben lévő narrátorok (gondoljunk
a #metoo-bejegyzesekre) közössegi médiában vagy tartalommegosztó portálon
közzétett élettörténeti elbeszéléseire érkező kommentek vegyes képet mutatnak.
Az aszinkron interakció és az arctalanság felszabadítja a felhasználók gátlásait.
Ezekben az elbeszélésekben a narrátor a protagonista, aki dialógusba kerül isme¬
rős vagy ismeretlen szereplőkkel. Az elbeszélésben szereplő antagonista az elkö¬
vető, és a történet kontextusa is kiderül a bejegyzésből. A nézőpont az elbeszélő és
a kommentelő felhasználók részéről is általában E/1. Új elemzési szempont lehet,
hogy hány lájkot kapott egy-egy hozzászólás, vagy milyen emotikonok szerepel¬
nek egy-egy kommentben.
A kutató segítségére lehet a médiadiskurzus-analízis is, amelyet elsősorban a kö¬
zösségi médiában olvasható hírek megjelenésének vizsgálatára lehet alkalmazni.
A megjelenített tartalmak értékelési szempontjai a következők lehetnek: 1. layout,
szerkezeti felépítés; 2. téma; 3. szereplők; 4. nyelvezet (nyelvtan, retorikai fordu¬
latok); 5. diskurzusstratégiák (manipulációs technikák kiemeléssel, keretezéssel;
a szereplők bemutatásának módja; politikai színezet; legitimálási technikák); 6.
ideológiai álláspont. Különösen a szegénység, a kriminalitás, a kisebbségi csopor¬
tok, valamint a migráció reprezentációinak vizsgálata teljes körű lehet ezeknek a
szempontoknak a figyelembevételével (Horbacauskiene, 2021).
Dörnyei és Mitev (2015) úgy véli, hogy a netnográfia elsődleges célja, hogy az
online fogyasztói csoportok magatartását és döntési mechanizmusát jobban meg¬
értsük. A felhasználók interaktivitását is lehetővé tévő új alkalmazások alapjaiban
demokratizaltak a marketingkommunikaciot, ugyanis egy-egy termék vagy szol¬
gáltatás valós jellemzőit a fogyasztók közvetlenül értékelhetik a közösségi média¬
ban vagy a kifejezetten közösségi minősítést lehetővé tévő közösségi platformokon.
Az online értékelőfelületeken ötfokozatú, általában csillagokkal jelzett skálán lehet
visszajelzést adni a szolgáltatásokról, emellett szóban és fényképekkel illusztrálva,
tehát narratív eszközökkel is véleményt lehet nyilvánítani. Ezekhez az adatokhoz a
kutató közvetlen beavatkozás nélkül is hozzáférhet.
A közvetlen visszajelzések hozzájárulnak ahhoz, hogy a cégek új szempontokat
építsenek be minőségbiztosítási rendszerükbe, ugyanakkor azis a szolgáltatások és
termékek színvonalának emelkedéséhez vezet, hogy a fogyasztók egymással kapcso¬
latba lépnek. Az olykor demokratikus, olykor szándékosan torzító fogyasztói maga¬
tartás elemzésében a kulturális antropológia netnográfiai megközelítése volt Csor¬
dás és Markos-Kujbus (2018) segítségére, akik szöveges és képi tartalomelemzéssel
vizsgálták meg egy turisztikai desztináció felhasználói értékeléseit. A kutatóknak a
fogyasztói narratívák elemzésével a manifeszt és látens tartalmakat is sikerült feltár¬
niuk, ami egyrészt a potenciális vendégek számára jelentős információgazdagságot
jelent, másrészt a céges döntéshozatalban is jelentősége lehet.
A kutató vizsgálata során választhatja a kívülálló objektív szemszögét, ilyenkor
ugyan kevesebbet tud meg a közösség belső dinamikájáról, de ez a megközelítés