Page 118 [118]
III. Digitális média és történetmesélés a kutatásban ] 117
mintázatok jellemzik a fiatalok tevékenységeit. Fehér az interjúk tartalomelemzése
és a kérdőív eredményei alapján megállapította, hogy a megkérdezettek 70-8090-a
önazonosnak tartja magát online önmegjelenítésével. A felmérésből az is kiderült,
hogy a felhasználók döntéseiket szerepeik alapján hozzák meg, és hogy a nők első¬
sorban kapcsolatépítésre, míg a férfiak morális céljaik elérésre használják a közös¬
ségi médiát. A kutatás eredményei alapján Fehér úgy véli, hogy az online és offline
identitás nem választható szét, az online csak egyfajta attribútuma az offline-nak.
A szelf társas közegben pozitív énbemutatásra törekszik, hogy erősítse önértékelé¬
sét, személyes márkáját az önmenedzseléssel építi. A felhasználók magánéletüknek
ugyan csak egy részét teszik nyilvánossá, azonban mások történetei szükségesek az
önreflexiójukhoz. Fehér (2019) egy későbbi kutatásában nagyobb nemzetközi min¬
tán (n-60) vizsgálta az online döntési stratégiákat. A felhasználók 70%-a tudatosan
alakította stratégiáit, kontrollálta digitális lábnyomát.
A netnográfiai kutatások nagy többsége antropológiai és szociológiai jellegű, és
közvetlenül a narratív reprezentációkra és azok hatására fókuszál. Az online ön¬
megjelenítés mikronarratívumai tükrözik a narratív identitást, hiszen a felhasználó
életútja fontosabb epizódjait rögzíti a közösségi médiában. A személyes bejegyzé¬
sek mellett fontos adat egy személy online önmegjelenítésével kapcsolatban, hogy
milyen tartalmakat oszt tovább, valamint milyen megjegyzéseket fűz más felhasz¬
nálók tartalmaihoz. Ezeknek az adatoknak az elemzésével feltárhatóak egy személy
nézetei, családi viszonyai, kultúrafogyasztási szokásai. Az online jelenlét időtartama
vagy a posztok gyakorisága olyan adat, amelyet kvantitatív vizsgálatban is fel tud
használni a kutató. A társadalomtudományi kutatásokban releváns kutatási téma
lehet ugyanakkor annak vizsgálata is, hogy a felhasználó használ-e becenevet vagy
avatárt (és ha igen, milyet), valamint alkalmaz-e képi tartalmai esztétizálására szű¬
rőket. Szintén összetett kutatás lehet az is, ha a felhasználók közösségimédia-visel¬
kedését és -identitását összehasonlítjuk a videójátékokban mutatott viselkedésük¬
kel és virtuális identitásukkal.
A felhasználók által manipulált, többnyire idealizált profilmegjelenítések meg¬
nehezítik a kutató dolgát, mivel nem minden esetben fedi a felhasználó valós szo¬
ciokulturális státuszát a profilon látható adathalmaz. Ugyanakkor a felhasználók
profilhasználata, aktivitása is eltérő, a magasan képzettek jobban védik adataikat,
kevesebb reakciót adnak mások bejegyzéseire.
Ennek ellenére Braga (2021) a digitális környezetet is az ember természetes szo¬
ciális közegének tekinti, amely lehetővé teszi a felhasználók énreprezentációját
és interakcióit is — ezáltal az indentitáskonstrukciók és a viselkedés vizsgálatát is.
Mindez nagy módszertani kihívás elé állítja a kutatókat. Az etnográfiai megközelí¬
tésnek ugyanis előnyei, ám limitációi is vannak. A netnográfiai kutatás legnagyobb
előnye, hogy az adatok könnyen hozzáférhetőek, ráadásul nem kutatási adatszolgál¬
tatás céljából születtek, hanem természetes közegükben találhatóak. Az adatnyerés
egyszerűnek tűnik, azonban az adatzaj hatalmas lehet — többek között a mestersé¬
gesintelligencia-botok adatközlései miatt is -, így akutatónak rengeteg energiát kell
adattisztításra fordítania. Az adatmennyiség ugyanakkor percről percre változhat,