Page 104 [104]
III. Digitális média és történetmesélés a kutatásban ] 103
gyenek részt. Online akciókutatások jöhetnek létre a felek közreműködésével (vö.
Underberg g Zorn, 2013; Forte, 2004).
Ugyanakkor bizonyos zárt kultúrák önreprezentációját is lehetővé teszi a digitá¬
lis környezet. Az adatközlők a kutatókkal együtt végzik a gyűjtést és az online tar¬
talmak tervezését és megjelenítését. Készíthetnek együtt tematikus honlapot kép¬
galériával, kutatásokra és egyéb forrásokra mutató hipertextekkel, online játékot,
közösségimédia-felületet, amelyen az offline eseményekről is szó lehet (például egy
kulturális fesztiválról). A kutatás során a közösség transzmédia-történetalkotási
folyamatot alakíthat ki közösen a kulturális örökség fenntartása érdekében. A lát¬
ványossághoz rendelt tematikus honlapon és közösségimédia- felületeken a tagok
képekkel, nyelvvel kapcsolatos hangzó anyagokkal, játékokkal tehetik vonzóbbá
közösségüket (Underberg g Zorn, 2013).
A művészetalapú részvételi akciókutatás olyan kvalitatív kutatási stratégia, amely
különösen alkalmas arra, hogy a sérülékeny adatközlők érzékeny témákban (például
politikai konfliktushelyzetek, anyagi helyzet, nemi, nemzeti, vallási identitás) meg¬
fogalmazzanak a maguk és a kutatás szempontjából fontos, torzítatlan információ ¬
kat, miközben közös alkotási élményben részesülnek. A művészetalapú részvételi
akciókutatás módszerei annyiban különböznek az akciókutatástól, hogy a kutató
nemcsak tevőlegesen és megfigyelőként vesz részt a csoportfolyamatokban, hanem
egy teljes, művészeti alkotásra épülő folyamatot mentorál. Az ilyen jellegű kutatá¬
sok a résztvevők kreatív együttműködésén és a kutató facilitáló jelenlétén alapul¬
nak, amelynek többlete a kutató számára a folyamatközi párbeszédek, a testbeszéd
és a produktum elemzésének lehetősége, ezáltal a kutatási téma komplex feltárása.
A vizsgált és egyben részt vevő személyek számára transzformatív hatású a folya¬
mat, amely közvetlen lelki növekménnyel, kompetencia- és személyiségfejlődéssel
jár. A művészi tevékenységek során a szavakkal nehezen megfogalmazható élmé¬
nyek dialógusokkal kerülnek felszínre, és elnyomott érzelmek és gondolatok is fel¬
bukkannak. A teljes folyamat erősen reflektív és kollaboratív jellegű, ami az egyéni
és csoportos fejlődést és a kulturális változást is magában rejti (Horváth g Oblath,
2015; vö. Lanszki, 2020).
A művészetalapú részvételi akciókutatási módszerek narratív fajtáinál a kutató
a narráció folyamatát, tehát az elbeszélés megalkotásának körülményeit, motiváci¬
óit, szintjeit és magát a produktumot is vizsgálja. Ilyen módszer a fotóhang, a DST
vagy a fórumszínház.
A fotóhang- (Photo Voice) módszer lényege, hogy a kutatásban részt vevő sze¬
mélyek egy számukra releváns és aktuális probléma témájában fotókat készítenek,
amelyeket aztán interpretálnak. A résztvevők a képekkel és az azokhoz fűzött el¬
beszéléssel a többségi társadalomban rejtett vagy figyelmen kívül hagyott jelensé¬
geket mutatnak be egymásnak, ami hozzásegíti a csoportot társadalmi ügyek azo¬
nosításához (Oblath g Csoszó, 2017). A módszerrel felszínre kerülnek az egyéni
és közös élmények, és a résztvevőknek lehetőségük nyílik arra, hogy a tapasztala¬
tok közti különbségeket megbeszéljék, és a képek történeteit elemezzék. A sajátos
fotóelbeszélésekben megfogalmazott problémákra aztán a csoporttagok közösen