utolsóig szem előtt kell tartani a célközönség igényeit, valamint az etikus és jogilag
 feddhetetlen adatközlést.
 
A folyamat összetettsége miatt folyamatos minőség-ellenőrzésre van szükség.
 Meg kell vizsgálni, hogy az adatvezérelt történet elkészítéséhez szükséges szoftver¬
 környezet alkalmas-e a megjelenítésre, valamint hogy a kész és bemutatott vizuális
 narratívum érthető módon közli-e az összefüggéseket. Az adatvezérelt szöveg ha¬
 tékonysága mérhető kikérdezéssel, emlékezésvizsgálattal és fizikai tesztekkel (pél¬
 dául szemmozgáskövetéssel, pupillatágulás és légzés mérésével), valamint az oldal
 logolt adatainak (látogatottság, kedvelések, követések, megosztások száma) kvan¬
 titatív és ahhozzászólások kvalitativ vizsgalataval (Amini, Brehmer, Bolduan, Elmer
 & Wiederkehr, 2018).
 
Nyilvános adatközlés esetén figyelembe kell venni a kutatásban és újságírásban
 egyaránt lényeges alapelveket is. Az egyik ilyen alapelv, hogy a vizualizálás során a
 jelenség sokszempontú bemutatására kell törekedni. A másik, hogy az adatok ösz¬
 szefüggéseit követhető módon kell bemutatni. A harmadik, hogy az adattisztításnál,
 vizuális kiemeléseknél kerülni kell a félrevezető adatok közlését, valamint érzékeny
 tartalom esetén meg kell őrizni az adatközlő anonimitását (Diakopoulos, 2018).
 
Az interaktív és reszponzív adatvezérelt történetmesélést újabban Digital
 Scrollytellingnek is szokták nevezni. A kifejezés a következő fejezetben tárgyalt Di¬
 gital Storytelling és a scrollozás kifejezés kombinációja, és magában foglalja a tar¬
 talomfogyasztás módját is, tehát azt a jelenséget, hogy a felhasználó az egerét vagy
 az ujját mozgatva az interfészen látható reprezentációnak újabb és újabb részeleteit
 bontja ki." A felhasználó nem menüpontok és vizualizált gombok segítségével mozog
 a történetelemek között, hanem ujjmozgatással. Ez tömör, kevert médiumú repre¬
 zentáció, amelyben képek, szöveg, zenei és multimédiaelemek is megférnek egymás
 mellett (Säwert g Riempp, 2019). A scrollytelling-vizualizáció tér- és időélményt
 nyújt a befogadónak. A webtoonokhoz hasonlóan a scrollytelling-narratívumot is
 a saját tempójában fogadja be az olvasó: a görgetéssel kontrollálhatja a sebességet,
 visszatérhet egy-egy részlethez, valamint elidőzhet egy-egy nehezebben befogad¬
 ható tartalmi elemnél.
 
 
A digitális történetmesélés elnevezés digitális eszközök segítségével létrehozott
 elbeszélést takar, azonban csupán ennek a két komponensnek a megnevezése túlsá¬
 gosan tág értelmezési keret lenne és sok irányba elvihetne bennünket a mozgókép
 világában. Handler Miller (2004/2020) a digitális történetmesélés kifejezést elsősor¬
 ban nonlineáris narratívumtípusokra használja, és minden olyan fiktív és nonfiktív
 elbeszélési formára érti, mely digitális plattormokon a felhasználók interaktivitása
 által jön létre. Az ő értelmezésében a digitális történetmesélés olyan hatalmas gyűj¬