Oldal 80 [80]
II. Történetmesélés az információs korban ] 79
utolsóig szem előtt kell tartani a célközönség igényeit, valamint az etikus és jogilag
feddhetetlen adatközlést.
A folyamat összetettsége miatt folyamatos minőség-ellenőrzésre van szükség.
Meg kell vizsgálni, hogy az adatvezérelt történet elkészítéséhez szükséges szoftver¬
környezet alkalmas-e a megjelenítésre, valamint hogy a kész és bemutatott vizuális
narratívum érthető módon közli-e az összefüggéseket. Az adatvezérelt szöveg ha¬
tékonysága mérhető kikérdezéssel, emlékezésvizsgálattal és fizikai tesztekkel (pél¬
dául szemmozgáskövetéssel, pupillatágulás és légzés mérésével), valamint az oldal
logolt adatainak (látogatottság, kedvelések, követések, megosztások száma) kvan¬
titatív és ahhozzászólások kvalitativ vizsgalataval (Amini, Brehmer, Bolduan, Elmer
& Wiederkehr, 2018).
Nyilvános adatközlés esetén figyelembe kell venni a kutatásban és újságírásban
egyaránt lényeges alapelveket is. Az egyik ilyen alapelv, hogy a vizualizálás során a
jelenség sokszempontú bemutatására kell törekedni. A másik, hogy az adatok ösz¬
szefüggéseit követhető módon kell bemutatni. A harmadik, hogy az adattisztításnál,
vizuális kiemeléseknél kerülni kell a félrevezető adatok közlését, valamint érzékeny
tartalom esetén meg kell őrizni az adatközlő anonimitását (Diakopoulos, 2018).
Az interaktív és reszponzív adatvezérelt történetmesélést újabban Digital
Scrollytellingnek is szokták nevezni. A kifejezés a következő fejezetben tárgyalt Di¬
gital Storytelling és a scrollozás kifejezés kombinációja, és magában foglalja a tar¬
talomfogyasztás módját is, tehát azt a jelenséget, hogy a felhasználó az egerét vagy
az ujját mozgatva az interfészen látható reprezentációnak újabb és újabb részeleteit
bontja ki." A felhasználó nem menüpontok és vizualizált gombok segítségével mozog
a történetelemek között, hanem ujjmozgatással. Ez tömör, kevert médiumú repre¬
zentáció, amelyben képek, szöveg, zenei és multimédiaelemek is megférnek egymás
mellett (Säwert g Riempp, 2019). A scrollytelling-vizualizáció tér- és időélményt
nyújt a befogadónak. A webtoonokhoz hasonlóan a scrollytelling-narratívumot is
a saját tempójában fogadja be az olvasó: a görgetéssel kontrollálhatja a sebességet,
visszatérhet egy-egy részlethez, valamint elidőzhet egy-egy nehezebben befogad¬
ható tartalmi elemnél.
6. DIGITÁLIS TÖRTÉNETMESÉLÉS
A digitális történetmesélés elnevezés digitális eszközök segítségével létrehozott
elbeszélést takar, azonban csupán ennek a két komponensnek a megnevezése túlsá¬
gosan tág értelmezési keret lenne és sok irányba elvihetne bennünket a mozgókép
világában. Handler Miller (2004/2020) a digitális történetmesélés kifejezést elsősor¬
ban nonlineáris narratívumtípusokra használja, és minden olyan fiktív és nonfiktív
elbeszélési formára érti, mely digitális plattormokon a felhasználók interaktivitása
által jön létre. Az ő értelmezésében a digitális történetmesélés olyan hatalmas gyűj¬
46 https://thewaterweeat.com/