Page 73 [73]
721] Digitális média és történetmesélés a felsőoktatásban
Az üzleti életben és az újságírás világában a hatékony adatközlés új trendje az
adatvezérelt történetmesélés (Data Storytelling vagy Data-Driven Storytelling =
DDS). A torténetalapt kommunikaci6 az üzleti kommunikációban korábban első¬
sorban a marketingtevekenysegekhez kapcsolödott a márkaépítés részeként. A 21.
század első évtizedeiben azonban megjelent a technológiai fejlődés kényszerére és
lehetőségeire egyaránt visszavezethető irányzat, hogy az adatok értelmezéséhez és
az adatelemzések kommunikálásához a vizualizációt és a narratív keretet hívják a
kutatók segítségül.
A kommunikáció grafikai vizualizáció és narratív struktúra segítségével való¬
sul meg, ami lehetővé teszi a hatalmas adatállományok komplex összefüggéseinek
bemutatását, mivel az adatokat kontextusban és egymáshoz való viszonyukban is
megjeleníti. Az adatösszefüggések narratív keretben történő, sűrített reprezentáci¬
ója korunk komplex vizualizációja, az adatvezérelt történet. A lényegre törő, letisz¬
tult és figyelemfelkeltő vizualizációk a keretnarratíva szempontjából a leglényege¬
sebb adatösszefüggéseket mutatják be. Az ilyen adatábrázolás lehetővé teszi nagy
mennyiségű adat észszerű és befogadható bemutatását, valamint az összefüggések
és mintázatok vizuális kiemelését.
Bruner (1986) megkülönböztette a gondolkodás argumentatív-logikai és narratív
formáját, az adatvezérelt történetmesélés megközelítése azonban épp hogy egyesíti
az érvelésen alapuló tudományos és a motivációkat, az indítékokat is bemutató nar¬
ratív megismerést. Az adatok narratív strukturálása ugyanakkor Manovich (2001)
elméletét, azaz az adatbázisok és a narratíva különállásának elvét is feloldja. Az
adatvezérelt történetmesélésben a narratív keret alkalmazása lehetővé teszi a prob¬
léma indoklásának az adatok közötti kapcsolatok változatos adatvizualizációkban
történő bemutatását. A vizualizáció és a narratívum együttesen teremt kontextust,
és világos tájékoztatást ad az elemzés összefüggéseiről, ugyanis egy felületen egy¬
szerre egy nagy adatkorpusz sokszempontú elemzése is megjeleníthető.
A narratív adatmegjelenítés hatékonyságát Sejal (2019) azzal magyarázza, hogy
a száraznak, unalmasnak tartott adathalmazok nem önmagukban jelennek meg,
hanem a célközönség a történetmesélés segítségével megismeri az előzményeket és
a következményeket is. A többnyire bonyolult összefüggések kifejtésében és megvi¬
lágításában az elbeszélői keret fogódzót nyújt a befogadónak, és ezáltal könnyebben
előidézhetővé teszi az adatok által kirajzolt logikai összefüggéseket. Az adatelem¬
zés célja ugyanakkor a befogadók meggyőzése, cselekvésre ösztönzése, ami hatéko¬
nyabb történetbe ágyazva, mert az az érzelmi azonosulást megkönnyíti. A lineáris
narratív szerkezet megvilágítja a kutatási kérdést, kiemeli az adatok mintázatát, és
a végső konklúziót is segít kialakítani.
Az adatokkal és azok elemzésével kapcsolatos hatékony kommunikáció titka a
narratív struktúrába ágyazottság mellett a letisztult vizuális felület. Adatsorok, válto¬
zók összefüggéseinek, adathalmazok összehasonlításának ábrázolására a különböző
táblázatok, grafikonok, diagramok, függvények, klaszterek, térképek és idővonalak
szolgálnak. Ezeket a grafikai eszközöket alkalmazza az adatvezérelt történetmesé¬
lés is, úgy a statikus, mint a dinamikus, interaktivitást lehetővé tévő változataiban.