Page 51 [51]
50] Digitális média és történetmesélés a felsőoktatásban
reakciók érkeznek, így a történetmesélés megosztási elágazásokon keresztül folyta¬
tódik. Annak ellenére, hogy a történetmesélés tovább folytatódik a közösségi mé¬
diumokon, amikor a felhasználók a tartalmakra reflektálnak, elmondható, hogy a
mikronarratívumok önálló képi egységként vagy egy sorozat részeként önmaguk¬
ban is képesek történetek előhívására a befogadókban.
A közösségi média politikai tartalmú bejegyzései a politikussal hasonló vagy ép¬
pen ellentétes értékrendet valló választópolgár számára napirend-kijelölőek, meg¬
határozzák a követői csoport beszédtémáit. A web 2.0-ás politikai bejegyzések te¬
hát formálhatják a követő befogadók nézeteit a mikronarratívumok szimbolikus
rituális ereje, a sorozatelv és a redundancia megerősítő hatása, valamint a képi és
verbális sztereotípiák érvényesítése révén. A közösségi média bejegyzései ugyanak¬
kor lehetővé teszik az állampolgároknak, hogy közéleti diskurzusokban vegyenek
részt. Az egyének értékpreferenciája, indentitáskonstrukciója is jól körvonalazódik
a kommentárokban és a megosztott tartalmakban. Sőt, a felhasználó médiaművelt¬
sége is napvilágra kerülhet kritikus vagy éppen kritikátlan tartalomszelekciója által.
Ugyan a közösségi média látszólag demokratizálta a nyilvánosság terét, felmerül
a kérdés, hogy a többnézőpontú tájékoztatás megvalósul-e rajta. A megosztás és
véleményezés szabadsága ugyan nyitva áll minden felhasználó előtt, azonban ko¬
rántsem mondhatjuk, hogy létrejön a széles spektrumú, többnézőpontú tájékozó¬
dás. A tartalomszelekció már abban megnyilvánul, hogy a felhasználók kapcsolati,
érdeklődési és világnézeti preferenciáiknak megfelelően választanak maguknak is¬
merősöket, felhasználói közösségeket, követendő brandeket, információforrásokat.
A tartalomszelekció másrészt abban is megmutatkozik, hogy a közösségi média hír¬
folyama személyre szabott tartalmakat kínál a felhasználóknak. A tartalompriorizáló
algoritmusok figyelembe veszik a felhasználó személyes interakcióit, megosztásait,
kedveléseit, hozzászólásait, valamint a megosztás földrajzi közelségét, ami vélemény¬
buborékok - a felhasználó érdeklődéséhez, hidedelmeihez leginkább hasonló infor¬
mációk közegének - kialakulásához vezet ( Veszelszki, 2021). A tartalomszelekció
a közösségi média világán kívül is megjelenik, ugyanis a felhasználók számára ter¬
mészetes online tartalomkeresést nagy cégek (például Google, Netflix) algoritmu¬
sai szabályozzák, ezáltal tematizálják a keresési találatokat és azok sorrendiségét is
(Szűts, 2021). Ugyanakkor előfordul az is, hogy az algoritmizálás elvén működő
botok írnak megjegyzést egy-egy poszt alá. Mindez megkérdőjelezi a felhasználók
teljes körű hozzáférésének valódiságát és a web 2.0 tartalomszolgáltatásainak de¬
mokratikusságát.
Az online információ hitelességének megítélése már az internet megjelenése
óta vitatéma. A 2000-es évek elején az interneten megjelenő hírportálok, valamint
szakmai tartalmú blogok, wikik legitimációjának igazolása volt a központi kérdés
(Iófalvy, 2017), mára már - függetlenül a platformtól - az online nyilvánosság te¬
rében a nem hiteles információk hitelestől való megkülönböztetése lett a legna¬
gyobb kihívás.
A témeges k6zésségimédia-hasznalat a friss hírekkel kapcsolatos tájékozódást
is befolyásolja. A közösségi média hírfolyamában a felhasználó ismerősei hirmeg¬