Page 49 [49]
48] Digitális média és történetmesélés a felsőoktatásban
LP e
3.ábra: Orbán Viktor részt vesz a disznóvágásban. 3 különböző bejegyzés
(Facebook, Orbán Viktor hivatalos oldala, 2022. január 15-16.)
Egyes témák mikronarratívumai bizonyos időközönként jönnek elő, míg az idősza¬
ki magyar népi rituálékhoz köthető képsorozat darabjai egymást követő napokon
kerülnek ki a közösségimédia-oldalakra. A disznóvágás pillanatképei a Facebookon
összesen 17 posztban követték egymást 2022. január 15. és 16. között. Minden
magyar felhasználó számára értelmezhető, tipikus képi sztereotípiák láthatóak a
három poszt képein (3. ábra). Ez a fajta redundancia megerősíti a közlés üzenetét.
A politikai személyiségek, pártok web 2.0-ás fordulat előtti médiamegjelenése
a kapuőrök szelekcióján keresztül valósult meg a szerkesztőség politikai elfogultsá¬
gának vagy éppen elfogulatlanságának, valamint a tabloidizációban való elmerülés
mértékének megfelelő közlésformában. A közösségi médiában azonban a politikusok
a szerkesztőségek kiiktatásával, közvetlenül szólnak a néphez. Az utóbbi évtizedben
megszaporodtak a közösségi médiában az önálló politikai pártok és személyiségek,
és a választópolgárokkal való kommunikációjuk tömörített mikronarratívumok
formájában valósul meg.
;[...] a társadalmi célcsoportok befolyásolásának leghatékonyabb eszközei azok az
értékek, alapelvek közvetítésére leginkább alkalmas elbeszélések, narratívák, amelyek
az egyes témák, problémák felolgozásához folyamatosan értelmezési keretet kínálnak
a célközönség számára [...]. Az új, mediatizált közösségek tagjait egyre kevésbé érdek¬
lik a politikai közösségek felől építkező médianarratívák, sokkal inkább a közösségi
média világában született elbeszélésekre figyelnek fel. (Szécsi, 2016, p. 103)
A közösségi médiában az objektív tények közlése kisebb hatással bír, mint az érzel¬
mek és a személyes vélekedések megosztása. A jelenség megragadására a posztigazság
(post-truth) kifejezés a legalkalmasabb, amely a 2016-os amerikai választások és a
brit brexit-szavazás eredménye után került be a köztudatba (Ramirez-Alvarado,
2020). A tényeken túli politikai kommunikációban az állampolgárt nem a tények és
a kompetencia, hanem vélekedések, attitűdök, életvitelek győzik meg, amelyeknek a
kommunikálására a leginkább alkalmas a narratív struktúra, csatornája a mindenki
által használt közösségi média. A politikusok hosszú retorikai üzenetek közlése he¬
lyett az influenszerek technikájával, rövid bejegyzésekben és közvetlenül szólnak az