Oldal 8 [8]
Előszó
A Digitális média és történetmesélés a felsőoktatásban című könyv - ahogy a címe
is jelzi -— három, első pillantásra eltérő entitást kapcsol össze. A kötet célja, hogy
bemutassa az információs társadalom jellemző elbeszélésformáit, valamint azokat
a kutatási és oktatási területeket, amelyeken a narratívumok elemzése és alkotása
hasznosítható a felsőoktatásban.
A könyv öt nagy részre tagolódik. Az első a történetmesélést a különböző disz¬
ciplínák eltérő tudományos megközelítéseinek tükrében és sokszínű fogalmi
apparátusainak segítségével vizsgálja. Rögtön az első fejezetben a kulturális, narratív,
kognitív és evolúciós pszichológia megközelítéseivel átfogó képet kapunk arról, hogy
a történetek mesélése és befogadása milyen szerepet játszik az emberi megismerésben,
az emlékezésben és az interperszonális ismeretközvetítésben. A második fejezet
az önmagában is interdiszciplináris tudományterület, a narratológia segítségével
vizsgálja meg a narratív szövegek szerkezetét és funkcióit. Az első rész harmadik
fejezete pedig áttekinti a technikai médiumokon keresztül megvalósuló történetme¬
sélés jellemzőit. A könyv első része a különböző tudományterületek definícióinak
segítségével meghatározza azt a fogalmi rendszert, amellyel komplex módon ér¬
telmezhető a megismerés és a kulturális tudásátadás narratív vonása. A narratíva,
narratívum, narráció, narrátor, reprezentáció, fabula (történet) és szüzsé (cselek¬
mény) mind olyan fogalmak, amelyek a kötet további fejezeteiben konzekvens
módon segítik a leírt összefüggések és jelenségek megértését.
A könyv második része az információs társadalom új történetmesélési kon¬
vencióinak jellemzőit mutatja be. Az első fejezet áttekinti, hogyan alakultak át
a 21. század első évtizedeinek digitális narratívaalkotási szokásai és formái az
okoseszközök és a web 2.0-ás platformok megjelenésével, és különös figyelmet
szentel a médiakonvergencia, a hipertextualitás, valamint a sűrített tartalmú, rész¬
vételi történetmesélés jellemzésének. A második fejezet a 20. századi hagyományos
audiovizuális kifejezésformák 21. századi, modulárisan építkező és interaktív narra¬
tív transzformációit veszi sorra. A második rész további fejezetei bemutatják a 21.
század összetett médiakörnyezetéhez alkalmazkodó új történetmesélési eljáráso¬
kat: a transzmédia-tôrténetmesélést, amely a cselekménykiterjesztés multimediälis
formája; az interaktív történetmesélést, amely a befogadót a cselekmény alakulását
befolyásoló interaktorrá teszi; az adatvezérelt történetmesélést, amely a narratív
adatvizualizáció komplex és dinamikus formája; valamint a digitális történetme¬
sélést, amely az egyéni és kisközösségi tartalomközlés és önmegjelenítés eszköze.