Oldal 50 [50]
5.3. AZ ISKOLAKÉSZÜLTSÉG MEGHATÁROZÁSA MAGYARORSZÁGON
5.3. AZ ISKOLAKÉSZÜLTSÉG MEGHATÁROZÁSA
MAGYARORSZÁGON
Magyarországon a gyermekek iskolakészültségét az óvodákban és
a Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálatokon vizsgálják. A legelterjedtebb
teszt a DIFER, vagyis a Diagnosztikus fejlődésvizsgáló rendszer 4—8 éve¬
sek számára. A teszt hét alapkészséget mér: írásmozgás-koordináció,
összefüggés-megértés, beszédhanghallás, következtetés, relációszókincs,
elemi számolás és szocialitás. Összesen három alkalommal történik
a tesztelés, mindig két-két készséget és az adott készséghez kapcsolódó
szocialitás próbáit vizsgálják (Nagy et al. 2016). A hét teszt összevont mu¬
tatója a DIFER-index, amely a hét alapkészség mellett megbízható iskola¬
készültségi mutató is (Józsa 2016). Az iskolakészültség vizsgálatában nem
jelenik meg a nem magyar első nyelvű diákokra vonatkozó különbségté¬
tel. Az általános és külföldi gyermekekre vonatkozó további diagnosztikai
és tesztelési módokat a következő részben mutatom be részletesen.
5.4. EGY MAGYAR FEJLESZTÉSI MODELL BEMUTATÁSA
Melhuish (2011) valamint Mathur és Parameswaran (2012) egyaránt
kiemelik tanulmányaikban, hogy a bevándorló és a deprivált csalá¬
di háttérrel rendelkező gyermekek esetében különös jelentősége van
az iskolát megelőző fejlesztési programoknak (Melhuish 2011, Mathur—
Parameswaran 2012). A fejlesztés szempontjából a kognitív, a szociális
és a nyelvi készségek mindkét csoportnál lényegesek, a külföldi gyerme¬
kek esetében pedig a befogadó ország nyelvének elsajátításához nyúj¬
tott segítség is megjelenik feladatként. Ezzel összhangban áll a Fővárosi
Pedagógiai Szakszolgálat egyik tagintézményében (továbbiakban
Szakszolgálat) kidolgozásra került program, melynek segítségével egy¬
felől diagnosztizálni lehet a bevándorló hátterű kisgyermekeket, másfe¬
lől pedig fejlesztő foglalkozások szervezésére nyílik lehetőség. A prog¬
ram két kidolgozójával készített interjú alapján mutatom be a munkát.
A tanulmányban igyekeztem az általuk alkalmazott fogalmi rendszert
használni. Egyikük logopédus és szurdopedagógus végzettségű, másikuk
pedig gyógypedagógus, és egyikük sem rendelkezik magyar mint idegen
nyelv tanári végzettséggel vagy tapasztalattal. Ezt lényegesnek látom
« 49 e