Oldal 49 [49]
5. ÓVODÁSKORÚ KISGYERMEKEK MAGYAR NYELVI FEJLESZTÉSE
hozhatók kapcsolatba a jelen kori migrációval (Herzog-Punzenberger
2016). A kritériumrendszer elemei: az óvodai rendszerbe történő belépés
életkora, az intézmény fejlesztő munkájának minősége, az intézményben
napi szinten eltöltött idő hossza, a szülők társadalmi-gazdasági státusza,
és a szocioökonómiai szempontból hátrányos helyzetű családok azonos
helyen való koncentrálódása (Herzog-Punzenberger 2016).
Mathur és Parameswaran (2012) az Amerikai Egyesült Államokban
uralkodó helyzetre reflektálva rámutatnak arra, hogy a bevándorló hátte¬
rű gyermekek esetében jelentős hátrányt jelent a többségi társadalomba
tartozó gyermekekkel szemben, hogy a szülők kevesebbet beszélnek gyer¬
mekeikkel, így a beszélt nyelvi kompetenciájuk az első nyelvükön alatta
marad az átlagos fejlettségi szintnek, valamint nem jellemző a közös olva¬
sás, amikor a szülő felolvas a kisgyermeknek. Mindkét felsorolt jellemző
szoros kapcsolatban áll a literációs készségek későbbi alakulásával és nem
csak a gyermekek első nyelvén, hanem az oktatási nyelv tekintetében is
(Mathur és Parameswaran 2012). Ennek elsődleges oka az, hogy a gyermek
a verbális interakciók hiánya miatt nincs birtokában a megfelelő szókész¬
letnek, így nem jut el elégséges szintre a fonológiai tudatosság terén, és
nem alakul ki az a rendszerszerű szemlélet, hogy a kimondott szavak és
a nyomtatott betűk egymással megfeleltetési viszonyban állnak. Ezen túl
a bevándorló gyermekek esetében a kognitív képességek fejlesztése mel¬
lett különös hangsúlyt kell, hogy kapjon a szociális, emocionális és fizikai
készségek tamogatasa is (Mathur—Parameswaran 2012).
Németországban az óvodákba járó nem német származású gyer¬
mekek száma arányaiban alacsonyabb, mint német társaiké (Linberg—
Baeumer-Rossbach 2013). Az iskolakészültség kérdése kevésbé hang¬
súlyos az iskolába lépés pillanatában, sokkal inkább a nyelvtudás áll
a középpontban. Ennek értelmében az iskolai beiratkozást megelőzi
— nem minden tartományban és nem minden iskolában — egy nyelvi
szűrés, amely alapján döntés születik az iskolába való felvételről, illetve
a fejlesztési feladatokról. Mirea (2007) ezt a gyakorlatot úgy értelmezi,
hogy a nyelvi tesztelés valójában az óvodákra hárítja a gyermekek nyelvi
felkészítését az iskolára, amiből az következik, hogy a szülők felelőssége,
hogy a gyermekeiket beíratják-e óvodába (Mirea 2007).
.48 +