Oldal 48 [48]
5.2. AZ ISKOLAKESZULTSEG DEFINIALASA KULFOLDI GYERMEKEK ESETÉBEN
eredmények alapján egyértelműnek tűnik, hogy az iskola előtti prog¬
ramok rövid távon segítik a gyermekeket a sikeres iskolai részvételben,
hosszú távon pedig a munkaerőpiacon a magasabb bérhez jutásban van
szerepük (Dumas-Lefranc 2010). A hasonló rendszerben működő nor¬
vég oktatási és nevelési intézményekben végzett kutatási eredmények is
a franciaországi tapasztalatokat támasztják alá mind a sikeres iskolai,
mind a munkaerőpiaci részvétel tekintetében (Havnes-Mogstad 2011).
Németország különböző tartományait jól szervezett óvodai és böl¬
csődei ellátás jellemzi, ami az elmúlt évtizedben átrendeződést mutat:
a bölcsődék és az óvodák egy intézménybe szerveződnek, és így látják
el a különböző életkori csoportokat fejlesztéssel. A német törvényho¬
zóknak az a céljuk, hogy valamennyi három és hat év közötti gyermek
számára lehetőség nyíljon az iskolát megelőző fejlesztési programban
való részvételre. A programok lényeges törekvése, hogy a gyermekek
személyiségfejlődését olyan irányba tereljék, hogy autonóm és felelősség¬
teljes felnőttek váljanak belőlük, továbbá segítséget nyújtsanak a csalá¬
doknak a gyermeknevelés terén, végül pedig, hogy a szülők össze tudják
egyeztetni a gyermekekre irányuló gondoskodást a munkavállalással
(Baeumer-Linberg-Rossbach 2013).
5.2. AZ ISKOLAKESZULTSEG DEFINIALASA
KÜLFÖLDI GYERMEKEK ESETÉBEN
A fentebb leírt óvodai nevelési programokra vonatkozó kutatási ered¬
mények elsősorban az adott ország állampolgáraira vonatkozó szabá¬
lyozásokra fókuszáltak. Az említett országokban ugyanakkor jelentős
számú külföldi is él, akiknek a kisgyermekeit érinti az óvodai nevelésbe
való bekapcsolódás.
Az Európai Unióban működő oktatási rendszerek összehasonlítása
alapján Herzog- Punzenberger (2016) összeállított egy kritériumrend¬
szert, amely lefedi az Európai Unióban az iskolába való bekapcsolódás¬
hoz szükséges feltételeket, különös tekintettel a migráns hátterű tanulók
csoportjára. Ebben a tanulmányban Magyarország is említésre kerül,
mint példa azokra az országokra, ahol ugyan a 15 évnél fiatalabb külföldi
gyerekek száma a teljes népesség 0,5960-a alatt marad, viszont a társa¬
dalomban jelen vannak olyan nemzetiségi kisebbségek, amelyek nem
+ A7 +