Oldal 47 [47]
5. ÓVODÁSKORÚ KISGYERMEKEK MAGYAR NYELVI FEJLESZTÉSE
a programba. Mérhető volt, hogy a félnapos ellátásba három-négy éve¬
sen bekapcsolódó gyermekek öt és tíz éves kor között jobban teljesítet¬
tek a kognitív tesztelés során. Az egész napos és a félnapos ellátásban
résztvevők között a fejlődés ütemében nem mutatkozott különbség.
Ugyanakkor azok, akik hosszabb ideig vették igénybe az óvodai fejlesztő
programokat, a jelentékeny intellektuális fejlődés mellett az önállóság,
a koncentrációs képesség és a szociabilitás terén is magasabb szinten
álltak. Végül pedig a tanulmány szempontjából a legfontosabb eredmény,
hogy egyértelművé vált, hogy a hátrányos helyzetű gyermekek szigni¬
fikánsan kimutatható előnyhöz jutnak, különösképpen akkor, ha olyan
intézményekbe járnak, ahol különböző társadalmi hátterű gyermekek
vannak jelen (Melhuish 2011, Melhuish 2014).
Hasonló eredményeket mutat az Amerikai Egyesült Államokban vég¬
zett iskolakészültségi vizsgálat, amely reprezentatív jellege miatt különö¬
sen figyelemre méltó. Az eredmények szerint a korai kisgyermeknevelés
hosszú távú hatású, és az alapfokú oktatást jelentősen meghatározza
(Gormly-Phillips- Gayer 2008). Szintén az Amerikai Egyesült Államokra
vonatkoztatva Mathur és Parameswaran (2012) hangsúlyozza, hogy
az iskolában való sikeres helytálláshoz szükséges az iskolakészültség el¬
érése. Az 6 értelmezésükben — amely az Amerikai Egyesült Államokban
használatos iskolakészültségi definíciót tükrözi — iskolakészültnek te¬
kinthető az a kisgyermek, akinek a kognitív és nyelvi fejlettsége éppúgy,
mint viselkedésének szabályozása képessé teszi az osztálytermi beillesz¬
kedésre és a hatékony tanulási mechanizmusok működtetésére (Mathur—
Parameswaran 2012). Mathur és Parameswaran (2012) idézik Currie
(2001) kutatását, amelyben óvópedagógusok arról számolnak be, hogy
az iskolakészültség elérésében meghatározó jelentőségű a gyermekek
fizikai egészsége, a jól tápláltság és a kipihentség. Emellett egyrészt ké¬
pesnek kell lenniük a szükségleteik, az akaratuk és a gondolataik verbális
kifejezésére, valamint a társas helyzetekben való megnyilvánulásra és az
elmélyült figyelemre egyaránt, másrészt az új tevékenységek lelkesedést
és kíváncsiságot kell, hogy ébresszenek bennük. Currie kutatása arra
mutatott rá, hogy a pedagógusok szerint a betűk ismerete egyáltalán
nem kritériuma az iskolakészültségnek (Currie 2001).
Franciaország a nagy múltra visszatekintő óvodai neveléssel rendel¬
kező országok közé tartozik, ahol valamennyi három és négy év közöt¬
ti gyermek elkezd óvodába járni. A Franciaországban végzett kutatási
« 46 «