Page 38 [38]
4.1. TANKÖNYVTÍPUSOK
szintmegjelölést használnak. A szintek közötti eligazodásban nehézséget
talán az okozhat, hogy a régebben megjelent kiadványok nem a KER
szerint adnak szintmegjelölést, így a tanárnak magának kell eldöntenie,
hogy milyen szintű diák oktatásában alkalmas. A korábbi megnevezések,
mint kezdő, kezdő-haladó, középhaladó vagy haladó, az angol nyelven
használt terminológia magyarra fordításai. A könyvekben található
nyelvi tartalom esetleges volt, a szerzőkön múlott, mely lexikai elemet
és nyelvi formát melyik szintre sorolták. Meghatározó volt a szintmeg¬
jelölésben az is, hogy a tankönyvszerző melyik oktatási intézményben
dolgozott, milyen keretrendszerben tanultak a diákok. Így a jellemzően
egyetemistáknak, intenzív nyelvtanuláshoz készített tananyagok nyilván
nehezebben emészthetőek a kevésbé elszánt magyarnyelv-tanulók szá¬
mára. Az ezt követő tananyag-generáció a kommunikációra nyitottabb
képet mutat, előtérbe kerültek a dialógusok, a szókészlet figyelmesebb
válogatása, de még mindig roppant , sűrű" volt a tananyag. A nyelvi
készségek fejlődésének ütemét nem követte, a tanároknak , lassítókat"
kellett beépíteniük ahhoz, hogy fogyasztható legyen a heti egy-két al¬
kalmas oktatási keretben. A nyelvtanulás célja és az oktatás intenzitása
között szoros összefüggés figyelhető meg. Az intenzív formát választók,
ha csak rövid távon is, de azt remélik, hogy jelentősebb változás áll be
a nyelvtudásukban, mint azok, akik nyugodtabb tempóban haladnának,
és a hosszú távú céljaik között szerepel egy bizonyos nyelvtudásszint
elérése. A régebbi kiadású és az újabb megjelenésű tankönyvek között
a nyelvtanulási cél és az intenzitás összefüggésének tekintetében jelentős
különbség van. Mint azt láttuk, a korábban megjelent tankönyvek kifeje¬
zetten intenzív tanfolyami keretre íródtak, és a kisebb heti óraszámmal
haladónyelvtanfolyamokon gyakorlatilag lehetetlen volt az alkalmazá¬
suk, mert sok volt a gyakorló feladat, előtérben álltak a nyelvi tartalmak.
Így amikor kevésbé intenzív keretben használták, akkor a tanuló vagy
végrehajtotta valamennyi gyakorló feladatot, és lassan haladt, vagy ki¬
hagytak az órán feladatokat, viszont a nyelvi formák és a lexika sűrűsége
miatt gyakorlás nélkül nem épültek be a tanult elemek. Magyarországon
a 90-es években alapvető szemléletváltás történt a magyar mint idegen
nyelv tanításában, mert ebben az időszakban egyre több külföldi érkezett
a munkájából fakadóan, akik egyúttal magyarul is akartak tanulni. Ők
elsősorban beszélni akartak, hogy a hétköznapi életvitelükhöz kapcso¬
lódó ügyeiket könnyebben tudják intézni. A nyelvtanulásuk célja egyre
+ 37 +