Oldal 37 [37]
Vad török, te vagy az, akit Dániel próféta írásai emlegetnek nekünk!" A szent hit
isteni jóslatait én most pár szóban összefoglalom. Megállj, ádáz zsarnok, és ne szo¬
rongasd tovább ily kegyetlenül a mieinket! Íme, a legszentebb isteni vátesz, Dániel
egykor álmában meglátta a vadállatok és emberek kétszer két birodalmát, valamint
Isten papjait. Az első fenevad Asszíria királyaival hozta hírül az első Monarchiát,
a második vadállat a perzsák királyi méltóságait, és a harmadik vad a görögök ural¬
kodó népeit és királyait hirdette ki. A negyedik fenevad hozta el a római uralkodókat,
Róma birodalmát és Róma Marsnak szentelt erődítményeit. Ennek a szörnynek az
alakja még fenyegetőbb volt, mint az előző háromnak: vasfogakkal falt és homloka
közepén kétszer öt szarvat viselt. Kemény lábbal tapodta a szikkadt földet, és homlo¬
käban [A4] - a szarvak között növekedve — még egy kicsiny szarv bújt meg borzalmas
szemekkel, amelyeknek vad ábrázata emberi fő képét és alakját hordozta." Az égiek
ellen irtózatos háborúkat gerjesztett és förtelmes szavakkal emlegette a szent Istent.
Te vagy az, rettenetes fő, amelyről a próféták isteni írásai beszélnek! Te legkegyetle¬
nebb török, hát semmitől sem félsz? Elébe sietsz szigorú büntetésednek?
A trákok" vakmerő önhittséggel úgy örvendeznek egyre hangosabban, hogy Za¬
jongásuktól zeng az égi vidék és csatakiáltásuktól visszhangzik a sűrű erdőkkel borí¬
tott hegyvidék, ahol a lakosok testét félelem járja át, miközben sokak lelkét — a vad¬
állati ricsajtól reszketve — heves gyász is gyengíti. Mindazokat, akik sietve igyekeztek
elrejtőzni az erdőkben, vagy nyakbilinccsel fűzték láncra, vagy — jaj! — hideg vassal
döfték át torkukat és csupasz mellkasukat. Mindennapos iszonyat a gyermekek le¬
mészárlása, és a kirabolt, feldúlt otthonok féktelen lángjainak látványa. Vulcanus"
az izzó pernyét az egekig hajtotta, és amerre a szem ellát mindenfelé kénes bűzzel
füstölgött a vidék. A kegyetlen török hódítók a férfiakat és a zsákmányt elhurcolva
szinte várták, hogy az őrület teljesen hatalmába kerítve öket fegyver vasäval csüfitsäk
az emberi testeket. Óh, jaj! Ki mondhatna el szavakkal ennyi szomorú és istentelen
csapást? Van-e elég könny elsiratni a pusztítást?
12 Dan. 7.1-8.27.
13 A Luther-, Melanchthon- és Johannes Carion-féle tin. wittenbergi térténetszemlélet rövid összefogla¬
lója olvasható Eiselertől. A negyedik fenevad szarvai között megbújó kicsi szarv lenne a török. Székely
István (1505—1565) 1559-es krónikája így ír erről: , Azért az első Bestia vala a Babiloniabeli birodalom.
A második a Persiai. Az harmadik a Nagy Sándoré. A negyedik a Rómaiaké, ki alatt a kis szarv, a Török
birodalma felneveködék, ki a Rómaiaknak nagy sok országokot és tartományokot elfoglalá. Továbbá
a keresztyén országokot Ázsiába és Európába igen megrontá, és bálványozóvá tevé, és sok káromló be¬
szédeket a Christos ellen tőn, és most is teszen, kinek az ő hatalma mikort megtöretik, ottan követközik
az ítílet. De Istennek ez az ő akaratja, a mint az Írásba ki vagyon jelentvén, hogy e Török által annak
előtte a bálványozásért minden keresztyén országokot megrontson. Azért nem most leszen meg a Török
népnek romlása, mert még sokat kell járniok az Sionnak hegyén, azaz a keresztyének között, Dániel:7."
14 Aszkíták és géták mellett az egyik bevett humanista megnevezés a törökre.
15 Görög megfelelője Héphaisztosz. Eredetileg a tüzek istene, aki később a tűz erejét felhasználva
a kovácsmesterség alkotó istenségévé szelídül. Eiseler szövege az eredeti pusztító aspektusára utal, amely
füstös, kéntől bűzölgő, szinte pokoli tájat ír le. Szinte biztos, hogy az iskolai Servius- kommentár ihlette
(In Vergilii Aeneidos libros 3.571.1-3.571.14), ahol a kénes bűzt vulkánok felsorolásával magyarázza (Ve¬
zúv, Etna). Eiseler szövegében viszont nincs sok értelme, mert a felperzselt vidéknek nincs kénes szaga.
Egyszerűen Vulcanusszal helyettesítette a vulkánokat.
36