Page 116 [116]
képviselője; a betegségek diagnózisát egyre inkább pontosságra törekvő anamnézis,
illetve tünettanvizsgálatokkal állították fel.
Egyre sürgetőbbé vált az egyes járványok esetén, mint a hazánkban is taroló pestis,
vérhas vagy kiütéses tífusz határokon átívelő, tudományos alapokon nyugvó megfigye¬
lése. Annál is inkább, mert a háborúk, illetve aszályok" amúgy is megtizedelték a lakos¬
ságot, de az ezek nyomában járó pandémiák kordában tartását csak ennek segítségével
remélhették. Ezen megfigyelések publikálásában élen jártak a magyar tudósok által is
olvasott, kezdetben külföldi tudományos folyóiratok, melyek a különböző természettu¬
dományi eredmények, ismeretek közlésében, sőt statisztikai jellegű közlésekben is jeles¬
kedtek." Mivel ilyen jellegű tanulmányokat és kisebb közleményeket a Magyar Királyság
területéről is küldtek publikálásra, a hazai vonatkozású események (legyenek akár mete¬
orológiai, akár infektológiai jellegűek) szintén a tudományos közösségi gondolkodás ré¬
szeivé válhattak; ilyen közlemények tényanyagát Domby is beépítette a disszertációjába.
Domby Sámuel felsőfokú tanulmányairól meglehetősen kevés információ állt ren¬
delkezésre. Korabeli életrajzírói: Horányi Elek (1736—1809)," illetve Weszprémi István
(1723-1799)" nem tárgyalták e témakört. Gyárfás Ágnes, aki a legbehatóbban foglal¬
kozott az orvos életútjával és munkásságával, csupán annyit említett, hogy az egye¬
temi éveit Utrechtben töltötte, ahol a doktori fokozatot is megszerezte. Gyulai Éva
a Borsod vármegyei főorvosokról írott tanulmányában a praxisával, illetve a neve alatt
megjelent kötetekkel foglalkozott behatóbban, Domby felsőfokú tanulmányaival nem."
A Sárospataki Református Kollégium beiratkozási naplója nem tartalmazza a nevét,
egy a Kézirattárban található tógátusi katalógus adatai alapján azonban kiderül, hogy
Domby szintén pataki diák volt: gimnáziumi tanulmányai befejeztével 1746. március
22-én iratkozott be a kollégium akadémiai tagozatára." E kéziratos beiratkozási napló
a pataki felsőfokú tanulmányokat végző, a ruházatuk alapján tógátusoknak nevezett
diákok névsorát tartalmazza 1700-tól 1831-ig, de a kötetnek ez a szakasza biztosan
egy korábbi kézirat másolata, mivel feltüntették Domby neve mellett a foglalkozását
(Physicae Com. Borsod.) is, mely főorvosi tisztséget 1761 és 1779 között töltötte be.”
Pataki tanulmányait követően — a kor szokásainak megfelelően — Domby több
évig tartó peregrinációra indult. Erre disszertációjának előszavában is utalt, amikor
megjegyezte, hogy egyetemi tanulmányainak lezárását megelőzően élt a németek és
a bajorok között is. A fennmaradt egyetemi matrikulák szerint hivatalosan két kül¬
földi egyetemre iratkozott be: 1754. május 13-án a frankfurtira, " illetve 1756. április
Mint az 1718-as, melyről a Domby által is idézett Raymann is beszámolt, lásd RAYMANN 1720a.
Daniel Fischer tervezett hazánkban hasonlót, lásd TARNA1 1956. ScHULTHEISZ 2006, 227-231.
Horänvı 1775, 526.
WESZPRÉMI 1778.
GYÁRFÁS 1983, 80.
GYULAI 2017.
Catalogus Studiosorum — Series Togatorum A. 1700-1831, 21. Lásd Sárospataki Református Kollégium
Kézirattara, Kt.3224. Lasd TAR 2004, 96.
12) Gyutar 2017, 103.
13. Tar 2004, 96.
H © \O 00 -J O Ut
Mr
115