Page 115 [115]
velük vitákat felvállalva, illetve elgondolásaikat akár meg is haladva keresték a kor
tudósai a maguk és a medicina helyét a tudományok között.
A karteziánus szemlélet a tudományok művelésének legfontosabb alaptételeit
változtatta meg: Descartes nyomán alapkövetelménnyé vált a Domby előszavában
is hangstilyozott ratio et experimentia, azaz , józan ész és tapasztalat" A tudományos
eredményeknek immár empirikus megfigyelésekkel és kísérletekkel igazolhatóknak
kellett lenniük; elfogadottá, sőt elvárttá vált a korábbi szerzőkkel és megállapításokkal
való polémia. A megfigyelt jelenségeket, problémákat előszeretettel bontották része¬
lemekre, hogy a különböző szabályszerűségek felismerésével tudományosan meg¬
alapozott, racionális, komplex következtetéseket vonhassanak le. Ez a vezérfonala
Domby disszertációjának is, melyben az első három fejezet (geográfiai, meteorológiai,
növénytani, kémiai ismeretek) lényegében az utolsó kettő (a tokaji bor egészséges,
illetve beteg szervezetre való hatása) megállapításainak bizonyítására szolgál. A tu¬
dósok egyre inkább felléptek a tudományok izoláltsága ellen: amellett érveltek, hogy
azok összefüggnek egymással, az egyikben feltárt törvényszerűségek egy másikban is
magyarázatul szolgálhatnak bizonyos jelenségekre — így került a medicina látókörébe
többek között a kémia, a fizika, illetve a bioklimatológia is. Az orvostudományban
különösen elfogadottá vált az interdiszciplinaritás; erre Domby is jó példa, mivel a to¬
kaji bor jótékony egészségügyi hatásának okait számos tudományág eredményeinek
felhasználásával tárgyalta; a legtöbbször névvel utalva a szerzőkre, ritkábban viszont
anélkül, a szövegkörnyezet azonban ez esetben is egyértelművé teszi, milyen konkrét
tudományos eredményekre gondolt.
Azt is felismerték, hogy egy jelenség oka akkor se természetfeletti, ha nem meg¬
magyarázható, hiszen az érthetőség hiánya a korlátozott tudásból fakad, ezért aztán
a kor tudósai a babonasággal, hiedelmekkel legalább annyira le kívántak számolni,
mint az ismereteik végességével. Ugyanezt már Pápai Páriz Ferenc (1649-1716) is
hangsúlyozta a Pax Corporis című, először 1690-ben kiadott, a különböző betegségek
leírását és gyógyítását tartalmazó magyar nyelvű kötetében: attól, hogy az orvosok
nem tudnak minden betegséget gyógyítani, , abból nem is következik az, hogy egy
nyavalya is nem volna gyógyítható természetből vött eszközökkel"? Ez a kritikai attitűd
Domby disszertációjában is egyértelműen tetten érhető.
A XVII. század kiemelkedően gazdag öröksége a számos természettudományos
felfedezés, ahogy a kutatásokat szolgáló eszközök (mint a mikroszkóp) megjelenése
is. A XVIII. század orvos-tudósai ilyen szellemi alapokkal rendelkezve, ezeket az
eredményeket alkalmazva és továbbgondolva végezték az emberi szervezet műkö¬
désére, egészségének megőrzésére és a betegségek gyógyítására irányuló kutatásai¬
kat. Az elméleti medicina mellett megjelent a klinikai orvostudomány is, melynek
a Domby által is idézett Hermann Boerhaave (1668-1738) volt az egyik legkoräbbi
2 PApar PARiz 1692, Az kedgyes Olvasohoz, 5.
3. BirTALAN 2014, 25.
4 Karronczay 2007, 15.
114