Page 127 [127]
126 = 7. HATEKONY INTERVENCIOK A NOI SZERHASZNALAT KEZELESEBEN
7.4. ALAPELVEK A SZERHASZNALO NOK KEZELESEBEN
Covington (2002) összegyűjtötte azt a hat alapelvet, amelyek a legmegfelelőbb
terápiás folyamatot és hatást biztosítják szerhasználó nők számára. Az alap¬
elvek a női szerhasználat elméletein, modelljein és a klinikai tapasztalatokon
alapulnak. Az első alapelve szerint csak női csoportokat érdemes kialakítani,
mert ez másfajta dinamikát biztosít, mint egy koedukált csoport. A kutatások
ígéretesek, ugyanakkor még nincs elég evidencia ahhoz, hogy megállapítsuk,
hogy a csak női kezelések feltétlenül hatékonyabbak a genderreszponzív ve¬
gyes csoportoknál (Neale és mtsai, 2018). A szerhasználó nők számára ter¬
vezett csoportos intervenciók megfelelő kivitelezés mellett hatékony kezelési
módnak ígérkezik. A női csoportok a biztonság és a támogatás forrásává vál¬
hatnak, miközben az énerőt és az autonómiaérzetet erősítik (Covington 2008;
Grella, 2018; Herman, 2011; Marsh, 2018; Tompkins-Neale, 2016).
A felépülés különböző fázisaiban más-más igények jelenhetnek meg, de
kezdetben mindenképpen a csak női csoportot támogatja a szakirodalom (Fe¬
dele-Harrinton, 1990), különösen traumatikus élmények és abúzustúlélők
számára. A második alapelv szerint, amelyet a nemzetközi szervezetek (EM¬
CDDA, WHO, APA) is hasonlóképpen ajánlanak a szerhasználó nőknek, egy
együttműködő szakértői csoportra van szükség a hatékony felépüléshez, amely
tekintettel van a probléma komplexitására és a szerhasználó nők mint hetero¬
gén csoport diverz szükségleteire.
Covington (2002: 62) tizenhét területet különít el: 1. a szenvedélybetegség
biopszicho-szociális ártalmai; 2. alacsony önértékelés; 3. etnikai különbségek
és kulturális sajátosságok; 4. nemi megkülönböztetés és zaklatás; 5. fogya¬
tékossággal összefüggő ügyek; 6. családi kapcsolatok; 7. kötődési zavarok és
bonyolult kapcsolati rendszerek; 8. erőszak és más abúzus tapasztalatai; 9. ét¬
kezési zavarok; 10. szexualitás, szexuális orientáció; 11. szülőség; 12. gyász; 13.
munkával, munkavégzéssel kapcsolatos ügyek; 14. megjelenés, mentálhigiéné
és testi egészség; 15. izoláció, a társas és támogató kapcsolatrendszer hiánya;
16. jövőbeli tervek; 17. gyámság és gyermeknevelés.
A hatékony kezelésnek alapelve továbbá a biztonságos, méltóságteli és
tiszteletteljes környezet megteremtése. A környezetnek óriási hatása van a
traumatúlélő kliensek kezelésében, amely a fizikai környezet elemein kívül a
kölcsönösség, az egyenrangúság és a biztonságosság koncepcióját is magába
foglalja. Ez azt jelenti, hogy megfelelő határok vannak a kliens és a terapeuta
között, ugyanakkor nyitottság és kölcsönösség is jellemzi a terápiás kapcso¬
latot. A terapeuta modellezi azt az erőt, amivel és ahogyan magáért tehet a
kliens.