Page 63 [63]
62 m 4. A NŐI SZERHASZNÁLAT KLINIKAI VIZSGÁLATAINAK TAPASZTALATAI
4.2.1. Diagnosztikai problémák
A diagnózisok pontatlan konceptualizációját a mintavételi torzítások is be¬
folyásolhatják. Ezek a torzítások akkor fordulhatnak elő, amikor a diagnózis
ismertetőjelei vagy az előfordulási arány elsősorban vagy kizárólag klinikai
környezetben vizsgált tüneteken alapszanak, vagy olyan rendellenesség eset¬
tanulmányain, amelyben a mintavétel nem kiegyensúlyozott, pl. nem szerepel
megfelelő arányban a férfi vagy a női nem, a szexuális kapcsolatban egyedül¬
állóként résztvevők vagy egy etnikai csoport képviselői.
Az ilyen gyakorlat pontatlan előfordulási arányhoz, hibás értékelési eszkö¬
zökhöz, torzult diagnosztikai kiindulóponthoz és ismertetőjelekhez vezethet,
amelyek nem tükrözik az adott rendellenességhez köthető tünetek sokszínű¬
seget (Skodol-Bender, 2003). Hartung és Widiger (1998) potenciális, nemhez
kötődő mintavételi torzulásokat azonosított, amelyeket olyan diagnosztikai
kategóriákhoz társítanak, mint például a hisztrionikus személyiségzavar, a
magatartäszavarok, a szomatizäciös zavar, a nemi identitäszavar es a depen¬
dens személyiségzavar.
4.3. TÄRSAS-TÄRSADALMI JELLEMZÖK
A kutatások szerint a nők a férfiaknál későbbi életkorban kezdik el a szer¬
használatot, és a szerhasználat általában a partnerhez köthető, míg a férfiak
esetében férfi barátokhoz (Tuchman, 2010). Az alábbiakban a szakirodalom
által feltárt társas-társadalmi jellemzőket mutatjuk be.
A szerhasználó nők esetében többször fedezhető fel az élettörténetben va¬
lamilyen traumatikus élmény vagy meghatározó stresszor, például párkapcso¬
lati problémák vagy környezeti stressz (Oberleitner és mtsai, 2014). Az egyik
ilyen ismert stresszor a gyermekkori elhanyagolás és erőszak. A férfiak és a
nők egyaránt nagyobb kockázatnak vannak kitéve, ha olyan családban nőt¬
tek fel, ahol a szülők vagy a fontosabb felnőtt személyek alkoholisták voltak
(Merikangas, 1990). Az alkoholproblémákkal rendelkező nők esetében azon¬
ban sokkal magasabb volt a családtörténetben megjelenő alkoholizmus, mint
az alkoholista férfiak vagy alkoholproblémákkal nem küzdő nők esetében
(Gomberg, 1993). Több vizsgálat kimutatta, hogy az alkoholista családokban
felnövő személyek alábecsülik az alkoholhasználat közvetlen negatív hatásait
(Schuckit és mtsai, 2000), valamint az alkoholhasználathoz köthető viselkedé¬
ses mintázatok elsajátítása is jelentős (Pickens és mtsai, 1991). Heath és mtsai
(1999) vizsgálatainak eredménye szerint a genetikai tényezők erőteljesebben