Oldal 400 [400]
6. AZ INTÉZMÉNYESÜLÉS KORA (1948 UTÁN)
ebben a korszakban. A 18-60 év közötti" férfiak 1986-ban átlagosan napi 103
percet fordítottak a háztartásra és a gyerekekre, míg a nők átlagosan 285 percet
(1963-ban még 96:384 percet jelzett a mutató, Falussy-Vukovich 1996:72).
A munkába utazásra fordított idő pedig ugyancsak nem egyéni döntésektől,
hanem erősen strukturális tényezőktől is függött. Ugyanis a szocializmusra
jellemző , késleltetett városfejlődés" (Szelényi 1990/1981, Szelényi-Murray
1990/1985) következtében ugrásszerűen nőtt az ingázók száma és aránya: míg
1930-ban 141 ezer ingázó volt, 1960-ban már 613 ezer, 1980-ban 1 millió 218
ezer, tehát a foglalkoztatottak mintegy negyede. (Andorka 1997:257) Míg ekkor¬
tájt Magyarországtól nyugatra tipikusan a nagyvárosi középrétegek, addig nálunk
jellemzően az alacsonyan képzett falusi réteg ingázott városi ipari munkahelyé¬
re. (Szelényi 1990/1981:339, Bőhm-Pál 1979)
A ,második gazdaság" kutatások , sztárja" a mezőgazdasági kistermelés,
amelynek aggregált mutatói valóban imponáló össztársadalmi jelentőségre utal¬
nak (lásd 6.5. ábra). Ez a hatalmas áru megtermelése azonban rengeteg ember
műve volt: egy 1975-ös felmérés szerint 1,6—1,7 millió család foglalkozott me¬
zőgazdasági kisárutermeléssel (s ebből , csak" nyolcszázezret tett ki a téesztagok
háztájija); másként megragadva: e tömeg munkáját napi nyolc órára átszámítva:
750-800 ezer ember teljes munkaidejének felel meg. (Gábor—Galasi 1981:47—48)
Bár a vidéki családok 9096-a végzett mezőgazdasági kistermelést (Szelényi
1992/1988:107), ez mégsem maradt teljesen az ő ügyük. Például egy meglepő
adatsor: 1960-61 telén
s országosan a családok 5396-a, azon belül
— a falusiak 69%-a,
— avdrosiak 43%-a vagott sertést legalabb egy alkalommal. (Valuch 2013:297)
s (Miközben a kiterjedt magánjellegű élelmiszertermelés mellett is, 1960¬
ban a családok összes kiadásuk átlagosan 40,596-át költötték élelmiszerre.
(Valuch 2013:77)
Jövedelemkiegészítésként rengeteget számított — , vállalkozó-szerű" termelőknek
azonban csak egy töredéküket lehetett tekinteni. Szelényi Iván szerint" a csa¬
ládi mezőgazdasági termelők , felső 10906-ának" évi jövedelme haladja meg 47 000
#3 Mint látható, az időmérleg-kutatás nem ugyanazokkal a korcsoportokkal dolgozik, mint az
idézett munkaügyi statisztika, de ettől még informatív marad.
m A vidéki családoknak csak egy töredéke — 3-4 százaléka — keres több pénzt a családi üzemben,
mint az állami állásban. A bér és a fizetés a népesség túlnyomó többsége számára továbbra is
döntő jelentőségű. A szociológusok és újságírók gyakran eltúlozzák a második gazdaságnak,
különösen pedig a családi agrárvállalkozásnak, mint a családi jövedelem forrásának jelentőségét."
+ 399 +