Oldal 400 [400]
OCR
6. AZ INTÉZMÉNYESÜLÉS KORA (1948 UTÁN) ebben a korszakban. A 18-60 év közötti" férfiak 1986-ban átlagosan napi 103 percet fordítottak a háztartásra és a gyerekekre, míg a nők átlagosan 285 percet (1963-ban még 96:384 percet jelzett a mutató, Falussy-Vukovich 1996:72). A munkába utazásra fordított idő pedig ugyancsak nem egyéni döntésektől, hanem erősen strukturális tényezőktől is függött. Ugyanis a szocializmusra jellemző , késleltetett városfejlődés" (Szelényi 1990/1981, Szelényi-Murray 1990/1985) következtében ugrásszerűen nőtt az ingázók száma és aránya: míg 1930-ban 141 ezer ingázó volt, 1960-ban már 613 ezer, 1980-ban 1 millió 218 ezer, tehát a foglalkoztatottak mintegy negyede. (Andorka 1997:257) Míg ekkortájt Magyarországtól nyugatra tipikusan a nagyvárosi középrétegek, addig nálunk jellemzően az alacsonyan képzett falusi réteg ingázott városi ipari munkahelyére. (Szelényi 1990/1981:339, Bőhm-Pál 1979) A ,második gazdaság" kutatások , sztárja" a mezőgazdasági kistermelés, amelynek aggregált mutatói valóban imponáló össztársadalmi jelentőségre utalnak (lásd 6.5. ábra). Ez a hatalmas áru megtermelése azonban rengeteg ember műve volt: egy 1975-ös felmérés szerint 1,6—1,7 millió család foglalkozott mezőgazdasági kisárutermeléssel (s ebből , csak" nyolcszázezret tett ki a téesztagok háztájija); másként megragadva: e tömeg munkáját napi nyolc órára átszámítva: 750-800 ezer ember teljes munkaidejének felel meg. (Gábor—Galasi 1981:47—48) Bár a vidéki családok 9096-a végzett mezőgazdasági kistermelést (Szelényi 1992/1988:107), ez mégsem maradt teljesen az ő ügyük. Például egy meglepő adatsor: 1960-61 telén s országosan a családok 5396-a, azon belül — a falusiak 69%-a, — avdrosiak 43%-a vagott sertést legalabb egy alkalommal. (Valuch 2013:297) s (Miközben a kiterjedt magánjellegű élelmiszertermelés mellett is, 1960ban a családok összes kiadásuk átlagosan 40,596-át költötték élelmiszerre. (Valuch 2013:77) Jövedelemkiegészítésként rengeteget számított — , vállalkozó-szerű" termelőknek azonban csak egy töredéküket lehetett tekinteni. Szelényi Iván szerint" a családi mezőgazdasági termelők , felső 10906-ának" évi jövedelme haladja meg 47 000 #3 Mint látható, az időmérleg-kutatás nem ugyanazokkal a korcsoportokkal dolgozik, mint az idézett munkaügyi statisztika, de ettől még informatív marad. m A vidéki családoknak csak egy töredéke — 3-4 százaléka — keres több pénzt a családi üzemben, mint az állami állásban. A bér és a fizetés a népesség túlnyomó többsége számára továbbra is döntő jelentőségű. A szociológusok és újságírók gyakran eltúlozzák a második gazdaságnak, különösen pedig a családi agrárvállalkozásnak, mint a családi jövedelem forrásának jelentőségét." + 399 +
