Oldal 385 [385]
DUPCSIK CSABA: A MAGYAR SZOCIOLÓGIAI GONDOLKODÁS TÖRTÉNETE 1990-1G
kizsákmányolása, szívós életképesség s a szorosan tartott, megtartóztatott anyagi
gazdálkodás módja és ennek megfelelő kemény erkölcs jellemzi — hiszen ezek nélkül
még rövid ideig sem képes fennmaradni. (Losonczi 1977:181)?°°
Talán túl kritikusnak tűnhetett, ahogy a Moldova-féle , saját-csoportról"
írtam — de Losonczi a legjobb példa, hogy ebben a korban, laikusok számára
is érhető nyelven és érvekkel is lehetett írni ezen csoportról, társadalmi sze¬
repéről, , uralkodó pozíciójának" illúziójáról és valóságáról — nem pedig az
elhatárolódások és gyűlöletek hálózatán keresztül meghatározva a csoportot:
...a történelem benne él az emberekben. De vannak közvetítői és fenntartói ennek a
rendszernek. A korfában világosan láthatjuk: elsősorban arról a nemzedékről van szó,
akik középkorúak és a középkorúaktól , felfelé" helyezkednek el. Generációs , szituáci¬
ója" miatt ráadásul éppen kora, léte, tapasztalatai, társadalmi és demográfiai helyzete
— mondhatnánk -, pozíciója miatt, ez a réteg a normát adó, közvetítő, sőt a normát
diktáló [kiemelés az eredetiben — D. Cs.] korrétegekhez tartozik. Következésképpen a
„hatalmon belül” van az ertekek ätadäsänäl, a szocializäciös szisztemäban. Ezt a szö
szoros értelmében kell vennünk, mert ők ma az apák, anyák, sőt ők nevelték az apákat,
anyákat... Ugyanakkor a vezetők is ebből a korcsoportból kerülnek ki, kétharmaduk
tartozik ide, tehát a múltat legközvetlenebbül átélt vagy első közvetítéssel átélt generá¬
ciók, akik a múlt történelmi jelenlétét saját életükben érzékelik. (Losonczi 1977:58-59)
A korszak egy sor más művében felfedezhető ez a , tradicionalista fordulat." Nem
véletlenül lett az 1980-as évtized olyan szerzők és (esetleg újra felfedezett) mű¬
veik népszerűségének kora is, mint
mr
s Szűcs Jenőé (1981), aki — betű szerint — ezeréves társadalmi és kulturális
tendenciákkal magyarázza, miért tartozik régiónk inkább a Nyugathoz,
mint a tőlünk keletre elterülő, Oroszország által meghatározott régióhoz;?""
396 Az idézet folytatása: , Közösségi értékei között a családra orientáltságnak középponti fontossága
van annál az egyszerű oknál fogva, hogy a család nélkül fennmaradása is kétséges. A család
nemcsak smeleg fészekx, hanem termelőerő és termelési közösség is, csaknem »ingyen«
rendelkezésre álló munkaerő. Így van ez mindenekelőtt a parasztoknál, de ugyanez a helyzet a
városi, falusi kisiparosoknál is. A szakma fontossága, a szorgalom elismerése, a becsület
nélkülözhetetlensége és bizonyítása, a családközpontúság mindennek az alapja és a célja." Tóth
Olga szerzőtársammal bizonyos mértékben ezt a gondolatmenetet próbáltuk folytatni (Dupcsik—
Tóth 2008, 2014), tehát megkülönböztetni a család különböző jelentéseit és jelentőségeit. A
család intézménye értéktételezések, de ugyanakkor hétköznapi ideológiák , kultikus" tárgya is,
lehet menedék, de , börtön" is, erőforrás, ugyanakkor olyan ökológiai fülke, amelybe bizonyos
korok bizonyos társadalmi mechanizmusai szinte , belepréselik" az egyéneket.
397 Az ún. régió-vitáról lásd még Dupcsik 1997c, 2000a, illetve kifejezetten Szücsröl: 2012a.
+ 384 +