Page 380 [380]
6. AZ INTÉZMÉNYESÜLÉS KORA (1948 UTÁN)
részben gazdasági, részben kulturális vagy társadalmi célú modern civil társa¬
dalom kialakulását stb.
A kötetből nem annyira egy , tradicionális világ" rajzolódik ki, mint inkább
egy , Tocgueville-típusú" (1993 6 1.3) község.
Ha összehasonlitjuk Szabö Zoltän tardi (— 4.4.1) és a Fél-Hofer szerzőpáros
átányi vizsgálatát, kizárólag abból a szempontból, hogy mit írtak ők a tradicio¬
nális világról:
e nyilvánvaló különbségeket láthatunk Tard és Átány társadalmi-kulturális
mikroklímájában is;
s de meggyőződésem szerint ennél is fontosabb
s a makrotársadalmi környezet megváltozása, és ennek következtében:
s kutatók és kutatottak viszonyának gyökeres megváltozása.
Mert bár Szabó Zoltán többször is kifejti, hogy szolidáris az általa vizsgált népesség¬
gel, hogy küldetésnek tekinti kutatását, hogy — bármennyire is egy , következmények
nélküli országban" élt — leírásával hatást szeretne gyakorolni a közvéleményre -,
mégis egy pesti nadrágos emberként jelent meg a Horthy-korszak magyar falujában.
Talán nem felesleges másodszor is idézni: , Nehezen akarnak leülni, megszokták, hogy
nadrágos embertől parancsot kapnak, amit állva kell fogadni, tisztességtudóan, levett
kalappal, azzal aminden megnyilvánulásában várakozó és áhítatos jobbágy magatar¬
tással, amit annyira megtanítottak nekik a századok." (Szabó 1986/1937:37)
Szabó számára az 1930-as évek falvainak , tradicionalitása"
s vagy egy omladozó, nem működő maradvány volt,
s vagy a középrétegek nosztalgikus és hazug konstrukciója.
Fél és Hofer viszont akkor kezdte kutatását, amikor egy totalitáriánus diktatúra
tudatosan és erőszakosan a tradicionális világ minden maradványának megsem¬
misítésére törekedett.
+ az ätänyi parasztemberek tradicionalizmusa (z tradicionálissal) jelentős
reszben önvedelem volt, mär 1945 elött is, de utäna különösen;
s a kutatókról pedig a parasztok meg tudták állapítani, hogy a maguk eszkö¬
zeivel ők is ezen erőszakos , modernizálódás" ellenzékéhez tartoznak.
* 379 +