Page 380 [380]
OCR
6. AZ INTÉZMÉNYESÜLÉS KORA (1948 UTÁN) részben gazdasági, részben kulturális vagy társadalmi célú modern civil társadalom kialakulását stb. A kötetből nem annyira egy , tradicionális világ" rajzolódik ki, mint inkább egy , Tocgueville-típusú" (1993 6 1.3) község. Ha összehasonlitjuk Szabö Zoltän tardi (— 4.4.1) és a Fél-Hofer szerzőpáros átányi vizsgálatát, kizárólag abból a szempontból, hogy mit írtak ők a tradicionális világról: e nyilvánvaló különbségeket láthatunk Tard és Átány társadalmi-kulturális mikroklímájában is; s de meggyőződésem szerint ennél is fontosabb s a makrotársadalmi környezet megváltozása, és ennek következtében: s kutatók és kutatottak viszonyának gyökeres megváltozása. Mert bár Szabó Zoltán többször is kifejti, hogy szolidáris az általa vizsgált népességgel, hogy küldetésnek tekinti kutatását, hogy — bármennyire is egy , következmények nélküli országban" élt — leírásával hatást szeretne gyakorolni a közvéleményre -, mégis egy pesti nadrágos emberként jelent meg a Horthy-korszak magyar falujában. Talán nem felesleges másodszor is idézni: , Nehezen akarnak leülni, megszokták, hogy nadrágos embertől parancsot kapnak, amit állva kell fogadni, tisztességtudóan, levett kalappal, azzal aminden megnyilvánulásában várakozó és áhítatos jobbágy magatartással, amit annyira megtanítottak nekik a századok." (Szabó 1986/1937:37) Szabó számára az 1930-as évek falvainak , tradicionalitása" s vagy egy omladozó, nem működő maradvány volt, s vagy a középrétegek nosztalgikus és hazug konstrukciója. Fél és Hofer viszont akkor kezdte kutatását, amikor egy totalitáriánus diktatúra tudatosan és erőszakosan a tradicionális világ minden maradványának megsemmisítésére törekedett. + az ätänyi parasztemberek tradicionalizmusa (z tradicionálissal) jelentős reszben önvedelem volt, mär 1945 elött is, de utäna különösen; s a kutatókról pedig a parasztok meg tudták állapítani, hogy a maguk eszközeivel ők is ezen erőszakos , modernizálódás" ellenzékéhez tartoznak. * 379 +
