OCR
6. AZ INTÉZMÉNYESÜLÉS KORA (1948 UTÁN) tudományos munkatársa lett, szakmai szempontból mintha nem tudta volna kihasználni. Ugyanakkor az is nagy eredmény, hogy emigrációja alatt, majd utána sem csábította el a politika vagy a tágabb értelemben vett közélet: visszatérése után három évig? az MTA Szociológia Intézet igazgatója volt, és még hetvenes évei második felében is kutatásokat vezetett. Méghozzá nem is akármilyeneket: két alkalommal is megismételte az 1971-es országos reprezentatív cigánykutatását. Bár jómagam sokra tartom Kemény más munkáit is, például amunkáskutatásokról született beszámolókat (c 6.5), a 21. század elejére a cigánykutatásai szinte kitakarják életműve más darabjait. Erről viszont nem írok többet, hiszen korábban már részletesen megtettem: Dupcsik 2009a:180-184; ebben a kiadásban ötvennégy alkalommal szerepelt Kemény István teljes neve — többek között az ajánlásban is. Második portré: Ferge Zsuzsa (1931) Hezitáltam, amikor fent Kemény István bátorságát ellenpontoztam, de végül nem engedtem az öncenzúra csábításának. Inkább ezen a szöveghelyen jegyzem meg: ahhoz is kell tartás, hogy egy félelmek (hommage a Bibó István), görcsök, bűnök által torzított társadalomban valaki úgy tesz, mintha normális világban élne, és végzi a munkáját, amely történetesen a társadalom professzionális megismerése. Úgy vélem, ez Ferge Zsuzsa stratégiájának lényege, és ha így van, akkor manapság sokat tanulhatnánk tőle. Idővel a szegénység lett Ferge egyik legfontosabb témája, de ebből kevesebb konfliktusa származott, mint Keménynek, mivel ő a szocializmus jelenében stöbbszörösen deprivált társadalmi helyzetről" beszélt, valamint kihangsúlyozta a jelenség prekommunista múltra visszanyúló gyökereit is (lásd pl. 1998).??" Gyanítom, hogy nem, vagy nem elsősorban önvédelmi szempontok miatt (arról nem is beszélve: e sorok szerzőjének e ponton talán már nem kell bizonygatnia, hogy mennyire fontosnak tekinti a történelmi megközelítést.) Ferge már a Szalai-tanszék utáni években járt egyetemre, így közgazdaságtani diplomát szerzett (1953-ban), majd a Központi Statisztikai Hivatalba (KSH) került. A KSH rétegződéskutatási osztályán , csendes forradalom" részese lett: a 338 És nem ,egy évig", ahogy a Wikipedia-szócikk — e sorok írásakor — állítja. 3839 Bár történészek szerint sokszor vitatható módon: , Ferge Zsuzsa becslése szerint 1870 körül a magyar társadalomban 659 volt a szegények aránya, 1910-ben pedig 50—5596. [...] Nyilvánvaló képtelenség 60—65, illetve 50—5596-os szegénységről beszélni a dualizmus kori Magyarországon. Az azonban tanulságos, hogy még ez a becslés is csökkenni látta a társadalmon belül a szegények arányát a tárgyalt időszakban." (Kövér 1998:91) * 333 "