5. AZ ELBUKÁSOK KORA. A MAGYAR PROTOSZOCIOLÓGIA 1938 És 1948 KÖZÖTT
datosultak, így pedig az értő ellenőrzés és önkritika nem tud hozzájuk férni. Ez
az anomália még elképesztőbb, ha felidézzük, hogy manapság sokkal több függ
egy helyzet helyes átgondolásától, mint a korábbi társadalmi formákban. A tár¬
sadalomtudomány jelentősége egyre nő, annak szükségességével arányosan, hogy
szabályozó módon avatkozzunk be a társadalmi folyamatba [kiemelés tőlem - D.
Cs.]. (Mannheim 1996/1928:10)
Ha jól értem, van egy rejtett megkülönböztetés Mannheim
s ,hivatalos" (statikus) olvasata (képletszerű leegyszerűsítéssel: társadalmi
lét — tudás), illetve
s nem hivatalos (dinamikus) olvasata (képletszerű leegyszerűsítéssel: tudás
a társadalmi lét) között.
Mannheim leghíresebb megkülönböztetése (amelyet 1929-es főműve címébe is
emelt): ideológia versus utópia.
Az ideológia fogalma azt a politikai konfliktusoknak köszönhető felfedezést tükrözte,
mely szerint az uralkodó csoportok gondolkodásukban olyan erősen kötődhetnek
érdekeikkel valamely szituációhoz, hogy végül képtelenek meglátni bizonyos tényeket,
amelyek hatalmi tudatukra zavaröan hathatnänak. [...]
Az utópikus gondolkodás fogalmában az az ezzel ellentétes felfedezés tükröződik
vissza, amely szintén a politikai konfliktusoknak köszönhető: eszerint bizonyos el¬
nyomott csoportok szellemileg olyannyira érdekeltek valamely adott társadalom fel¬
számolásában és átalakításában, hogy a szituációnak akaratlanul is csak azon elemeit
látják, amelyek e helyzet tagadása felé hatnak. (Mannheim 1996/1928:52)
Tehát, leegyszerűsítve, de nem torzítva:
s az ideológia — a tudásrendszer, amely a , fent lévőknek" , megmagyarázza,"
miért jó ez a világ úgy, ahogy most van, és miért kell megvédenünk a vélt
vagy valós támadásokkal szemben; míg
s az utópia — a tudásrendszer, amely a , lent lévőknek" , megmagyarázza,"
miért rossz ez a világ úgy, ahogy most van, és miért kell megdöntenünk,
vagy legalábbis radikálisan megváltoztatnunk.
Mai szociológiai nyelven úgy is fogalmazhatnánk, hogy Mannheim itt a fennál¬
ló hatalmi viszonyok fenntartásában való érdekeltség/ellenérdekeltség