Oldal 280 [280]
OCR
5. AZ ELBUKÁSOK KORA. A MAGYAR PROTOSZOCIOLÓGIA 1938 És 1948 KÖZÖTT miatt kapta volna meg a tanszéket. A pályázati folyamat elhúzódott, és korántsem volt névlegesnek tekinthető. (Szabari 2012:107-109) A pályázatokat elbíráló egyetemi bizottság hat tagja átfedést mutatott a korábban Dékány kinevezéséről döntő grémiummal, sőt, jórészt a pályázati kiírás szövege is megegyezett, , azzal a lényeges különbséggel, hogy a 4-es pont, amely korábban a nem zsidó származás igazolására irányult, 1946-ban az ún. igazoló eljárás során az igazolt minősítés megszerzését írta elő." (Szabari 2012:108) Az is segíthette a döntést, hogy nem volt érdemleges konkurencia. Az akkor is — és tulajdonképpen azóta is — a legtekintélyesebbnek számító magyar szocioldgus, Mannheim Karoly (— 5.4.3) ugyanis nemet mondott a felkérésre. Reitzer Béla (1986), aki még méltó lehetett volna a pozícióra, nem élte túl a háborút. A néhány évvel későbbi emigrációja után Amerikában szociológiatanárrá váló Kovrig Béla?” pedig politikai okokból nem is gondolhatott a pälyäzatra.”” Az elhúzódó folyamatban a végül ugyancsak pályázó Csécsy Imre és Hirschler Richárd (Szabari 2012:108) képzettsége és előélete egy szociológiai tanszék vezetése szempontjából egyáltalán nem lehetett meggyőző. A Láng-gyári kutatást leszámítva, amely nem vezetett publikációhoz, ráadásul az anyagai sem maradtak fenn, a Szalai-tanszék tevékenységének a lényegét a felkészülés jelentette: akkönyvesboltoktól naponta beérkező 5-10 külföldi könyvből kiválasztották és feldolgozták azokat, amelyeket érdemlegesnek tartottak. (Hazay 1988/1982:55) A szociológia működéséhez feltehetően nélkülözhetetlen részvételt a szakmain túlnyúló diskurzusokban, Szalai Sándor, mint egyszemélyes intézmény, nem tudta előadásaival pótolni. Ezek az előadások igazi eseményszámba mentek: rendőrök, kurvák (mindenki, aki tudta, hogy most a , bolond Szalai" tart előadást) rohantak olyankor fel a Múzeum körúti előadóterembe. Hallatlanul gondolatébresztő, további megvitatásra ingerlő előadások voltak; ahogy emlékszem, fiúkkal, lányokkal csapatokban sétáltunk utána le a Duna-partra, helyeseltük-tagadtuk a nézeteit. Sosem vettük komolyan akkor Szalai Sándort: nem éreztem, hogy ez egy szilárd és egzakt tudomány, amit hirdet, de hallatlanul szellemes publicisztikának, improvizált gondolatoknak vettük 27 D Egy 1956-os magyar migránsok között végzett szociológiai kutatásának beszámolója csak hatvan évvel a forradalom után jelent meg (2016, ismertetése: Kolozsi 2016). A keresztényszocialista szerző egy 1943-as könyve borítóján egy munkás, egy értelmiségi és egy paraszt menetel az emberibb jövő felé. A későbbi kommunista ikonográfiára kísértetiesen hasonlító grafika mintegy a két totalitáriánus rendszer (c 5.1.1 és 6.1) közti rejtett folytonosság vizuális metaforája is lehetne. 27. a + 279 +
